Az elmúlt napokban tetemes visszaesést láthattunk az amerikai technológiai szektorban, az amerikai–kínai kereskedelmi háború első civil áldozatai között sorakoztak fel az eddigi high-tech sztárok. A FANG-részvények (Facebook, Amazon, Apple, Netflix és a Google-anyacég, az Alphabet) átlagosan 3,3 százalékot vesztettek értékükből egyetlen nap alatt, ami duplája volt az átlagos indexszintű esésnek. Az világos, hogy például a Caterpillar, amelynek kínai exportpiaca számottevő, megszenvedheti még a legenyhébb korlátozásokat is. De vajon a Netflix, amelyet betiltottak Kínában, miért esett aznap 7 százalékot?
Az első magyarázat a szokásos globalizációs érv:
a mai kereskedelmi viszonyok között egy vállalat sem állhat ellen a szigorodó szabályozásnak, és a gyártói láncon, valamint a tevékenységi körök szélesedésén keresztül szinte minden vállalat érintett lesz.
Ezt az elméletet támogatja az Amazonról kiszivárgott információ is, amely szerint kkv-hitelezési üzletágat indítana Kínában. Steven Mnuchin pénzügyminiszter igyekezett megnyugtatni a piaci szereplőket, amikor kijelentette:
az Egyesült Államok nem kizárólag Kínára kiterjedően fogja korlátozni más országok tulajdonrészét az amerikai tech cégekben, hanem a technológiai lopások ellen kíván fellépni.
Mnuchinnek inkább olajat sikerült öntenie a tűzre bejelentésével, ami rávilágít az esés mögött meghúzódó másik, fontosabb okra: az amerikai technológiai papírok felülteljesítésére a piachoz képest és a velük kapcsolatos árazási kérdésekre.
Az elhúzódó piaci ralik végén gyakran megfigyelhető, hogy bizonyos részvények felülteljesítve még hajtják az indexek értékét újabb csúcsokra, de ha egy adott szektorból kerülnek ki, akkor ez általában nem sok jót jelez. Az elmúlt 18 hónap technológiai felülteljesítése lehet jel arra, hogy a gazdasági szereplők már nem bíznak annyira a globális fellendülésben, mint korábban, ezért is reagálnak ilyen hevesen, a legjobban teljesítő részvények hirtelen eladásával, a kereskedelmi korlátok bevezetésére.
A technológiai részvények több ok miatt is – talán eltúlzott – vételi nyomás alatt állnak.
A az Egyesült Államokban emelkedő pályán van, a korreláció pedig erős, főként az információtechnológiai és a reálgazdasági növekedés között. A technológiai változások egyre inkább elhitetik, hogy a magas értékeltségek mögött paradigmaváltás áll. Ez azt a hipotézist támogatja, hogy a digitális gyártás, a robottechnológia terjedése, az öntanuló rendszerek, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia piaci terjedése nem egyszerűen strukturális változásokat okoz, hanem a klasszikus paradigmaváltás feltételeit is teljesíti, ezért hangzatosan negyedik ipari forradalomnak nevezik. Az erre épülő fogyasztói kiszolgálómodellek (Amazon, Facebook, Netflix) világsikere pedig nem megkérdőjelezhető.
Az emelkedő kamatkörnyezet a technológiai vállalatokat nettókészpénz-pozícióik miatt kevéssé érinti, néhányukra pozitívan hat. A már unalomig hangoztatott részvény-visszavásárlásoknak pedig a friss adókedvezményekkel megtámogatva, úgy tűnik, sosem lesz végük.
Csak 2018 első negyedévében 158 milliárd dollár értékben vásároltak vissza részvényeket amerikai vállalatok, utoljára 1998-ban láttunk ilyen tendenciát.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
