Kockázatok a lengyel devizahitelezésben

T ovábbra sem záródtak még le Lengyelországban a devizahitelek felvételéhez kapcsolódó pereskedések, e kockázat miatt az S&P is figyelmeztetett a veszélyekre. Az ősz forrónak ígérkezik, a parlamenti választás előtt érkezhet meg az Európai Bíróság ítélete az üggyel kapcsolatban, a lengyel bankrészvények pedig nyomás alatt maradtak.

A lengyel helyzet nagyon hasonló ahhoz, ami Magyarországon kialakult annak idején: a zloty-svájci frank kurzusa a kezdeti 2,2-es szintről 2011-re már a 3,5-es szint környékére került, majd miután a svájci jegybank elengedte a frank árfolyamküszöbének védelmét, 4,3-en is járt a kurzus. Kisebb visszaesésekkel, de jelenleg is a 4-es szint felett jár az árfolyam.

A zlotyban duplájára nőtt hitelek felvevői, akik magukat „Franko­wiczé”-nek nevezik, csoportokba tömörültek, együtt fellépve gyakorolnak politikai nyomást és perlik a bankokat. A bankok 2012-től már nem folyósítottak devizahiteleket, 2015-től kezdve pedig a lengyel szabályozó is egyre drágábbá tette a pénzintézeteknek a devizahitelek tartását, magasabb tartalékok képzésére kényszerítve őket. Az elképzelés szerint így a pénzintézetek mintegy önkéntesen ajánlották volna fel a zlotyra történő hitelcserét, de ez elmaradt. Rengeteg vita, tüntetés és bírósági per után, 2016-ban a lengyel kormány úgy döntött, nem kényszeríti a szektort a svájcifrank-hitelek leváltására. Több évbe telt az is, amíg a devizahitelesek megsegítésére elfogadták az idén tavasszal életbe lépett törvényt. Ennek értelmében a Lengyel Fejlesztési Bankhoz tudnak segítségért fordulni azok, akik késedelembe esnek.

Közben nyolcezernél több egyéni és csoportos bírósági ügy érkezett meg az európai feljebbviteli testületekhez. A piac meglepetésére idén májusban az Európai Bíróság – nem kötelező érvényű – véleményében a hitelfelvevők mellett tette le a voksát. A vélemény szerint a lengyel bíróságok nem tarthatják fenn a jelenlegi gyakorlatot, s a hiteleknek legalább a felét – amelyeket csak indexáltak a svájci frankhoz – a szerződéskötéskori árfolyamon kell nyilvántartani vagy indexálni. Augusztusban a lengyel legfelső bíróság is kiadott egy nem kötelező érvényű véleményt, amely szintén a hitelfelvevők érveit támogatja. Ezeket az ősszel, szeptember és no­vember között Luxembourgban ítélet követi majd.

A Lengyel Bankszövetség szerint a lehetséges negatív következmények a bankoknak négyévnyi profitjukba, azaz 60 milliárd zlotyba (4500 milliárd forint) kerülhetnek. Ez a teljes eszközállomány 3 százaléka. A hír ismét lejtőre küldte az egyébként is gyengélkedő lengyel bankrészvényeket. A Bank Millennium hitelállományának 26 százalékát teszik ki deviza- vagy ahhoz indexált hitelek, s a részvénye az év eleje óta a 9,5 zlotys szintről 6,6 zlotyra süllyedt.

Az S&P ezen túlmenően további kockázatokra is figyelmeztetett. A hitelügynökség úgy látja, hogy a legnagyobb devizahiteles kitettségű bankok további veszteségeket szenvedhetnek el az előttük álló újabb bírósági ügyek következményeként, és ez már az ország kilátásaira is negatív hatással lehet. Szerdán a lengyel fejlesztési miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a bankok állami segítséget kapjanak, tehát önállóan kell kezelniük a jelenleg 32 milliárd dollár értékű devizakitettséget. Az ügy, ahogy korábban, ebben a ciklusban is a választási kampány részévé vált. Az általános választást október 13-án tartják, s az S&P kelet-közép-európai igazgatója szerint „a kampányidőszakban a politikusoktól nem várható el, hogy a bankokat támogassák, az ügyfelek (kvázi szavazók) helyett”.