BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,303.95
0.00%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Telekommunikáció

A blokklánc nem egyenlő a bitcoinnal

Az állam nagyobb szerepet is vállalhatna a blokklánc-technológiát érintő kérdésekben, például az adózási lehetőségek kommunikációjában – hangzott el a Világgazdaság Növekedés és digitalizáció - Befolyásos cégek, befolyásos döntéshozók című konferenciájának panelbeszélgetésén.

Magyarország szeretne valamilyen módon a középpontjába kerülni a blokklánc-technológia térnyerésének Európában, de legalábbis a régióban – fogalmazott Farkas Gábor, a PwC adószakértője. Elmondta, hogy

a blokklánc elterjedéséhez biztonságos és érthető környezetre van szükség,

ehhez pedig az kell, hogy lehessen ezeket a rendszereket auditálni. Adózási szempontból világosan érthetőnek kell lennie – emelte ki az adószakértő, hozzátéve, hogy itt például olyan adókedvezmények kiaknázására kell gondolni, amelyek már mai szemmel is benne vannak a jogszabályi környezetben.

Balról jobbra: Farkas Gábor, a PwC adószakértője, Debreczeni Barnabás, a Shinrai ügyvezetője, Csabai Csaba, az Income Locker ügyvezetője, Vesszős Gergely, a Set Group innovatív technológiákért felelős igazgatója
Fotó: Kallus György

Debreczeni Barnabás, a Shinrai ügyvezetője azzal a hasonlattal állt elő, mely szerint

a pénz olyan a blokkláncnak, mint az email az internetnek – mindkettő költségek nélkül küldhető az adott rendszerben.

Szerinte a kockázati tőkepiac teljes felforgatása zajlik, hiszen a blokklánc-technológia révén bárhol lehet tőkét bevonni, a megtakarításokat szinte bárhonnan bárhová be lehet fektetni.

Más területeken még nem hódít a blokklánc

A blockchain körül most a legnagyobb sztori valóban a pénzügy – jelentette ki Csabai Csaba, az Income Locker ügyvezetője. Úgy véli, maga a blokklánc nem feltétlenül a pénzügyre jött létre. Más területeken a technológia felhasználása még gyerekcipőben jár, míg a pénzügyben már közel 9 éve jelen van – tette hozzá.

A kriptopénzek kapitalizációja 350 milliárd dollár felett jár, de Csabai szerint nem is ez a nagy szám, hanem az, hogy napi szinten viszont 21 milliárd dollár forog a piacon.

Vesszős Gergely, a Set Group innovatív technológiákért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy

a blockchain nem egyenlő a kriptovalutákkal.

A blokklánc-technológiát teljesen elvonatkoztatnám a bitcointól, a pénzpiac ugyanis csak nagyon kis részét teszi az ki. Ugyanakkor Vesszős szerint a technológia mögötte alkalmas lehet arra, hogy az ellenérdekelt felek alkalmazzák azt például például szerződéskötésekkor: a pénzpiac esetében az okos szerződések révén például munkaerőt spórolhatnak a cégvezetők.

Jelenleg semmi sem garantálja azt, hogy a bitcoin árfolyama holnapra 1200 dollárra essen,

ahogy az is előfordulhat, hogy két nap alatt megduplázódik, ez jelenleg szerencsejáték – hangsúlyozta Vesszős Gergely, aki szerint viszont akik anno bányászták a bitcoint, ők nagyon jól járhattak.

Debreczeni Barnabás szerint ugyanakkor

kár beszélni a blockchainről kriptopénz nélkül.

Úgy véli, hogy enélkül minden egyes előnyét eldobjuk a technológiának.

Vesszős szerint a jövő már néhány országban elkezdődött ilyen szempontból: az autók előtörténetét például elkezdték felfűzni a blockchainre, ezáltal is ellehetetlenítve a csalókat, akik így már nem tudják visszatekerni a kilométerórát, míg máshol a földnyilvántartásokat vezetik blokkláncon.

Szerinte az állam egy-két éven belül meg fog jelenni ezen a piacon: Vesszős úgy véli, hogy

a közpénzek elköltését is át lehetne vezetni blokklánc-technológiára, így még átláthatóbb lehetne az állam működése, nyomon lehetne követni, hogy mire mennek el az adóforintok.

Farkas Gábor szerint a bizalom a legnagyobb kihívás amit ezeknek a szolgáltatóknak ki kell vívniuk, hogy elfogadott legyenek. Ha lenne egy olyan keretrendszer, ahol lehetne ezeket a rendszereket auditálni, akkor az már sokat lendítene a bizalmon – tette hozzá. Úgy véli továbbá, hogy kormányzati szinten is többet kellene kommunikálni: példaként azt hozta fel, hogy már a mostani jogrendszer is alkalmas arra, hogy valaki leadózza a kriptopénzek után szerzett jövedelmét.

(A beszélgetés moderátora Czeglédi Tamás, a Blockchaineum társalapítója volt.)

Kapcsolódó cikkek