Antarktiszi olaj lobbanthatja lángra a világot

Egy orosz geológiai ügynökség felméréseket végző hajója nemrég hatalmas kőolaj- és földgáztartalékot talált az Antarktisz felszíne alatt, amely sokszorosa lehet az eddig ismert készleteknek, ez pedig heves vitát robbantott ki a területre igényt tartó országok és a Déli-sarkon munkálkodó tudósok között, hogy valójában kinek van joga kiaknázni a jeges kontinens természeti kincseit.

Az Alekszandr Karpinszkij orosz sarkkutató hajó kevés figyelmet keltett, amikor 2020 februárjában az Antarktiszról visszatérve kikötött Fokvárosban. Akkoriban a világ kormányai a Kínában kirobbant koronavírus-járvány megfékezésével voltak elfoglalva, így annak megrázó felfedezése évekig nem nem vált köztudottá.

Idén májusban azonban kiderült, hogy a Roszgeo, a kereskedelmi célú ásványkincsek felkutatásával megbízott ügynökség által üzemeltetett hajó egy óriási méretű kőolaj- és földgázmezőt talált az északi sarkkörben – írta az Origo.

A világ legnagyobb méretű fosszilis tüzelőanyag-készletének felfedezése a közeljövőben tovább növelheti a feszültségeket a nagyhatalmak között: a félsziget ugyanis a kontinens legjobban megközelíthető területe, amelyre jelenleg a Egyesült Királyság, Argentína és Chile is igényt tart.

Az orosz kormány a felfedezés nyilvánosságra hozása után bejelentette, hogy a jövőben olajkutakat fúrnának a területen – Moszkva, illetve a világ többi országa számára azonban egyelőre ez még lehetetlen.

A jeges kontinens jelenleg az 1959-es Antarktiszi Szerződés hatálya alá tartozik, amely megtilt minden ipari projektet a területen. A szerződést azért hozták létre, hogy biztosítsák, hogy a régiót „kizárólag békés célokra” használják, és „ne váljon nemzetközi viszálykodás színterévé vagy tárgyává”; így a Déli-sarkon csak kutatók dolgozhatnak. Ez azonban csak minimális védelmet nyújt a kitermelés ellen, és a jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt az oroszok vagy bárki más úgy dönthet, hogy ráteszi a kezét az olajmezőkre.

– nyilatkozta Klaus Dodds, a Royal Holloway College geopolitika professzora és Antarktisz-szakértő a Telegraph-nak.

A készletek kiaknázása rengeteg ország érdeke, mivel ezzel alapjaiban lehetne felborítani a jelenlegi energiapiacot. Az antarktiszi jég alatt bujkáló olajmezők mérete beárnyékolja

• Venezuelát, amely világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező nemzete, 303 milliárd hordóval;
• Szaúd-Arábiát, amely a közel-keleti olajkereskedelem vezetője, 298 milliárddal;
• valamint Kanadát, amely a maga 160 milliárd hordójával az Egyesült Államok legfontosabb beszállítója.

A korábban említett „igénylő” nemzetek ellenére azonban a szerződésnek köszönhetően a terület valójában senkié, és ez valószínűleg még annak esetleges átalakítása után sem fog változni. S bár a klímaváltozás miatt az Antarktisz egyre gyorsabban olvad, a több kilométer mély jégtakaró várhatóan még évszázadokig nem fog eltűnni.

Az olajmezőkkel szemező országok számára azonban lehetséges, hogy költséges üzemek kiépítése és a nemzetközi jog megszegése is megérné azért, hogy megkaparintsák a több százmilliárd hordónyi fekete aranyat.