Még szükséges a segítség a vállalati hitelezés pályán tartásához

Három évtizeddel ezelőtt kulcsfontosságú volt, hogy a volt szocialista piacok összeomlását követően a magyar exportőr vállalatok Nyugat-Európában találjanak maguknak új megrendeléseket. Ehhez elengedhetetlenné vált az állam segítségnyújtása, ezért is döntött az akkori kormányzat az EXIM jogelődjének, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnak a létrehozása mellett 1994-ben. De vajon képes lehet-e egy klasszikus állami exporthitel-ügynökség egy globális szinten átalakuló gazdasági helyzetben, a 2020-as évtizedben is átfogó támogatást nyújtani a nemzetgazdaságban a vállalati hitelezés területén? Különösen aktuális lehet számot vetni a kérdésben, az EXIM alapításának közelgő 30. évfordulójára készülve.

A válasz korántsem magától értetődő, noha az EXIM számos alkalommal igazolta már működése nélkülözhetetlenségét. A kerek három évtized alatt szerzett szakmai tudással, tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel az EXIM mostanra a világ mintegy 150 országába segített már – pénzügyi eszközei által – eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat. Európa egyik legnyitottabb gazdaságaként Magyarország aligha érhetne el a jelenlegihez hasonló exportsikereket, ha a külpiacokra dolgozó cégek nem tudhatnának a hátuk mögött stabil támogatói és finanszírozási hátteret.

Dacára mindennek, a 2020-as években elkerülhetetlenné vált az EXIM szerepének újraértelmezése. A Covid-járvány okozta gazdasági krízis és a globális ellátási láncok sérülékenységének nyilvánvalóvá válása, az orosz–ukrán háború kirobbanása és annak gazdasági következményei, majd a kialakuló energiaválság olyan kihívások egész sorát zúdították a világgazdaságra, amelyek hatása alól a magyar nemzetgazdaság sem vonhatta ki magát. Hosszú évek árstabilitását követően a kívülről begyűrűző gazdasági krízis nyomán megugró infláció megfékezése törvényszerűen vonta maga után a monetáris politika szigorodását. A jegybanki kamatemeléseket a kereskedelmi bankok is követték, régen nem látott magasságba emelve a vállalati hitelek kamatait.

A gazdaságpolitika döntéshozói felismerték, hogy új eszközökre van szükség, ha el akarjuk kerülni a vállalati hitelezés teljes „kiszáradását” és azt, hogy a magyar vállalati szektor, illetve a nemzetgazdaság helyrehozhatatlan károkat szenvedjen. A Gazdaságfejlesztési Minisztériumról 2024. január 1-jével Nemzetgazdasági Minisztériumra átkeresztelt, a gazdaság működéséért felelős szaktárca következetes érvelését vallják magukénak az EXIM szakemberei is. Eszerint olyan anticiklikus intézkedéseket muszáj bevezetni, amelyek a gazdasági lassulás időszakában adnak új stimulusokat az üzleti életnek a növekedés mielőbbi újraindítását elősegítendő célzattal. 

Ehhez egy professzionális szervezetet kellett találni, amely úgy képes magas szakmai szinten finanszírozási termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni és nyújtani, hogy eközben otthonosan mozog a magyar vállalati világban. Érti a cégek igényeit, szükségleteit, és képes azokra releváns megoldásokat nyújtani. Erre vállalkozott az EXIM, amely kereskedelmi banki partnerein keresztül egyébként is magyar exportőrök, vagy a külpiacra lépést tervező vállalatok százaival állt folyamatos üzleti kapcsolatban.

Az első anticiklikus finanszírozási programok már a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk idején elindultak. Majd a kormány az orosz–ukrán háborús helyzet miatt bekövetkező újabb gazdasági és energetikai krízishelyzetben 2022 novemberében 100 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Gyármentő Program révén kínált segítséget a magyar vállalatoknak, a gazdaságfejlesztési tárca ernyője alatt tevékenykedő EXIM-re bízva a program részleteinek kidolgozását és lebonyolítását. 

Erre azért volt szükség, hogy a drasztikusan megugró kamatok következtében leálló vállalati hitelpiac újraindítását és pályán tartását támogatni tudják addig, amíg a piaci hitelezés kondíciói nem válnak ismét kedvezőbbé. 

Ezen feladatok fejleményeként az EXIM fejlesztési banki szerepköre került hangsúlyosan előtérbe, és a bank sikeresen töltötte be a gazdasági motor szerepét, a hitelprogram azonnal hatalmas érdeklődést váltott ki a vállalati szektorban. Ennek eredménye, hogy a keretösszeget 1000 milliárd forintra emelte a kormány, és idén január elejére a magyar vállalkozások által szerződött hitelállomány összege el is érte a keret összeghatárát, amelyből az EXIM Magyarország közel 750 milliárd forintot folyósított is. A legnagyobb érdeklődés a vállalatok napi működésének fenntartásában nélkülözhetetlen forgóeszközhitelek iránt volt mintegy, 600 milliárd forint értékben, de biztató, hogy hónapról hónapra egyre többen fordultak beruházási és ingatlancélú hitelekért is, együttesen mintegy 400 milliárd forint értékben. Jó hír, hogy a kérelmezők kétharmada a kkv-szektorból került ki és a szerződött hitelállomány alapján a források 52 százalékát a nemzetgazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások használhatják fel. A „közönségkedvenc” hitelprogram 2024 januárjában pedig újabb 200 milliárd forint keretösszeg elkülönítésével folytatódik ezúttal kizárólag beruházási hitelek formájában. 

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatására kimagasló igény mutatkozott, már az első héten a keret több mint felére érkeztek be kérelmek a magyar vállalkozásoktól.

De hogyan tovább? Meddig és mekkora tere lehet a támogatott hiteleknek? Mikor térhetünk vissza a „normális” piaci hitelezésre? A szakértők egyetértenek abban, hogy amíg a vállalati hitelek kamatai nem mérséklődnek jelentősen, avagy esnek a válság előtti időszak szintre, indokolt és szükséges anticiklikus gazdaságpolitikai intézkedéseket alkalmazni. Bár a hitelkamatok 2023 második felében végre csökkenésnek indultak, a mérséklődés üteme lassú, így továbbra is szükség lehet a pénzügyi ösztönzők alkalmazására és az EXIM kiterjesztett szerepvállalására. Ezért folytatódik a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelyet maguk a kereskedelmi bankok is kezdeményeztek arra való tekintettel, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben egyelőre nem tudják a vállalatok finanszírozási igényét megfelelő kondíciók mentén piaci kamatozású kölcsönökkel kielégíteni.

A tartós növekedés feltételeinek megteremtéséhez 2024-ben a cél a beruházási hitelek részarányának növelése. Emellett különös figyelmet érdemes fordítani a magyar vállalatok külföldi kifektetéseinek ösztönzésére, amely egyszerre járulhat hozzá nemzetgazdaságunk további diverzifikációjához, a magyar vállalati szektor növekedéséhez, és a meglévők mellett új nemzeti bajnok vállalatok „kineveléséhez”, amely az EXIM útját is kijelölheti pályája következő 30 éves szakaszának elindításához.