Néhány éven belül elérhető a nyolcszázezres darabszám

Az ipari termelés első számú motorja a járműgyártás 2011 óta, és az iparág cégeinek zöme az elmúlt két évtizedben a tartós exportkereslet következtében – a válságot leszámítva – szinte minden évben növelte termelését. A járműipar a feldolgozóipar termelésének 28, exportjának 35, hazai eladásainak 9,2 százalékát tette ki tavaly – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából.

A járműgyártás kibocsátásának csaknem a felét a közúti gépjárművek gyártása adja, termelési volumene azonban 4,8 százalékkal csökkent 2018-ban.

Ezt a szegmenst alapvetően a hazánkban letelepedett multinacionális cégek tevékenysége és az ezzel összefüggő alkatrészgyártás határozza meg.

Az elmúlt években nagyszabású beruházásokat kezdtek el, illetve valósítottak meg a gyártók és a beszállítók egyaránt. Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (Mage) ügyvezető főtitkára szerint az ágazat 2018-as eredményein azonban már érezhető a lassulás. Az Egyesült Államok és Kína piacán visszaesés látható, ami a prémiumkategóriás német autógyártókat is befolyásolja. Az elmúlt évtizedben az európai autógyárak akár évi 15-25 százalékos növekedési mutatókat is produkáltak, akkora volt a globális piacok lendülete.

Az ott beállt stagnálás a kontinens gyártóinak tevékenységét, kibocsátását is meghatározza, miközben az európai piacon nagy változás nem várható.

Magyarországon nagyjából tízezer olyan jármű van forgalomban, amely valamilyen hibrid vagy elektromos technológián alapszik. A következő egy-két évben szinte mindegyik nagy gyártó megjelenik alternatív hajtású autókkal a piacon, a nagy kérdés az – véli Kilián Csaba –, hogy melyik lesz a jövő meghatározó technológiája.

Áramlik a külföldi tőke, nő a függés

A magyarországi aktív munkavállalóknak több mint két százaléka dolgozik a járműgyártás területén, miközben az uniós átlag csupán egy százalék. Magyar sajátosság továbbá az is, hogy a termelés jelentős része exportra megy, tehát nagyban függünk az európai autópiac felvevőképességétől és a kontinens gyártóinak folyamatos globális piacvesztésétől.

A kitettség ráadásul a következő években tovább erősödik a BMW debreceni beruházása és a második kecskeméti Mercedes-gyár miatt, ráadásul a beáramló közvetlen külföldi befektetések túlnyomó része is az autóipari beszállítók szektorára koncentrálódik.

A teljes cikk a hétfői Világgazdaságban olvasható