Duna-stratégia magyar javaslatokkal
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az európai Duna-stratégia magyarországi célrendszerét átfogó horizontális szempontok és stratégiai prioritások alkotják, s a megvalósítást egymással összehangolt intézkedések támogatják. A KüM képviselője kérdéseinkre válaszolva azt is elmondta, hogy a munka eddig is a parlamenti pártok bevonásával zajlott, tehát aligha éri meglepetés az új kormányt a program tanulmányozásakor. A koordinációs feladatokat a külügyi tárca látja el, a nemzeti megbízott is ott tevékenykedik, az NFGM által összefogott szakmai munka bázisán, szoros együttműködésben a többi érintett minisztériummal és más szervezettel.
Ugyanakkor a szakállamtitkár fontosnak tartotta kiemelni azt is, amit Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős biztosa a minap egy Bulgáriában lezajlott konferencián megerősített: a Duna-stratégia az EU stratégiája. Bár a térségben hagyománya van az együttműködésnek, ez a pénzügyi alapok és a politikai akarat hiánya miatt gyakran elakadt. Ezen a helyzeten változtathat a létrejövő makrorégió: a Duna-medencében 100 milliárd eurós közösségi forrás használható fel regionális fejlesztésre a mostani, 2007–13-as költségvetési időszakban. A biztos felvázolta a közeljövő feladatainak menetrendjét is. Bejelentette, hogy lassan befejeződnek a tárgyalások a tagállamokkal a stratégia prioritásairól és zászlóshajó projektjeiről, s elkezdődött a megvalósítást menedzselő intézményrendszer kialakítása is.
Magyarország is a horizontális szempontok közé sorolja a Duna térség területi kohéziójának erősítését, a klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklését, a kutatás-fejlesztés, innováció elősegítését. Egyúttal támogatja az uniós stratégiai prioritásokat is, így a makrorégió biztonságának növelését országon belül és határokon átívelően, a fenntartható gazdaságfejlesztést és a Duna-térségi identitás és együttműködés erősítését.
„A nemzeti programban öszszesen 11 kulcsterületet jelöltünk meg, amelyek bevételét javasoljuk az uniós Duna-stratégia induló akciótervébe; ezek közül külön is kiemeltünk 3+1 területet, ahol Magyarország feltétlenül érdekelt a vezető szerep vállalásában” – közölte a KüM képviselője. Ezek a határ menti öszszeköttetések fejlesztését, a Duna-medence vízstratégiájának és -gazdálkodásának hatékonyságát, a transzeurópai közlekedési folyosók gyorsított kialakítását és a dunai tudományos együttműködés fejlesztését szolgálják.
A prioritásokról és zászlóshajó projektekről már június végén dönthet az EU. Ezért is fontos a KüM szakállamtitkára szerint a hazai munka folyamatosságának fenntartása, a nemzeti akcióprogram menedzselése, a partnerekkel való együttműködés.
Mi történt eddig?
2008: Ausztria és Románia kezdeményezte a Duna-térség uniós támogatását2009. május 6.: Ulmi Duna-csúcstalálkozó, nyilatkozat elfogadása
2009. június 17–18.: Az Európai Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze elő az EU Duna-stratégiáját
2009. október 22.: Az Európai Bizottság levélben kért javaslatokat a tagállamoktól a stratégia prioritásaira
2010. február 25.: Duna-csúcs a magyar fővárosban: a budapesti nyilatkozat elfogadása
2010. április 30.: Magyar részről részletes együttműködési programtervezet benyújtása az Európai Bizottságnak
2009. május 6.: Ulmi Duna-csúcstalálkozó, nyilatkozat elfogadása
2009. június 17–18.: Az Európai Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze elő az EU Duna-stratégiáját
2009. október 22.: Az Európai Bizottság levélben kért javaslatokat a tagállamoktól a stratégia prioritásaira
2010. február 25.: Duna-csúcs a magyar fővárosban: a budapesti nyilatkozat elfogadása
2010. április 30.: Magyar részről részletes együttműködési programtervezet benyújtása az Európai Bizottságnak
Mi következik ezután? 2010 végéig: Elkészül az Európai Bizottság előterjesztése a Duna-stratégiára
2011 első fele: Az EU-tagállamok a tervek szerint Magyarország uniós elnöksége idején fogadják el a Duna-stratégiát-->
