Az NFA lesz a vagyonkezelő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz állam folytonos tulajdonjoga mellett a Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) helyett a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) hasznosítaná a védett, tehát nemzeti parki vagy Natura 2000 besorolás alá eső területeket is – áll egy földművelésügyi miniszteri törvényjavaslatban.
A Fazekas Sándor által jegyzett, a parlament honlapján olvasható beadvány indoklása szerint a cél, hogy az állami földek hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás keretében, egységes hasznosítási elvek mentén történjen. Az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg számára, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt – szerepel az indoklásban.
Már korábban is szó volt arról, hogy az NPI helyett az állami földekért felelős NFA kezelhetné a védett területeket is; az érintett földek eddig is az állam területei voltak, de a használati hatáskör a nemzeti parkoké. E földek egy részét szigorú környezetvédelmi feltételek mellett használatba adták gazdálkodóknak. A jelenleg az érintett földeket használó termelők szempontjából a kezelő változása nem jelente sokat, a jobbára technikai jellegű lépés nem érintené az élő szerződéseket. Más kérdés, hogy a lejárt szerződéseket már nem a nemzeti parkok kötnék újra, hanem az NFA.
A változásnak akadnak bírálói is. A természeti értékek védelme helyett a nemzeti parkokon átgázol a tőke – bírálta a kormány agrárpolitikáját a napokban Sallai R. Benedek, a Lehet Más a Politika (LMP) szakpolitikusa, az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke. Az érintett földek a nemzeti parkok szempontjából számítanak jelentősnek, gazdasági súlyuk már nem olyan nagy – mondta viszont lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a szóban forgó állami földek nem olyan minőségűek és méretűek, hogy az árutermelő gabonatermesztésben kiemelkedő szerepet töltenének be.
Aggódunk, mivel úgy látjuk, hogy a változás nem hoz teljes koherenciát, és nem látjuk a tervezet indokoltságát – kommentálta a Világgazdaságnak a javaslatot Farkas István. A Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke lapunknak hozzátette: „úgy véljük, hogy az érintett területeken a természeti szempontokat a Nemzeti Parki Igazgatóságok jobban tudnák érvényesíteni vagyonkezelőként, mint tanácsadói szerepben, ráadásul úgy látjuk, hogy a Nemzeti Földalapkezelő nincs kellően felkészülve a feladatra”.
Belvíz: javult, de nem eleget
Az elmúlt napok száraz, napos és szeles időjárása jót tett az országos belvízhelyzetnek, mind az elöntött, mind pedig a teljesen átnedvesedett területek száma jelentősen csökkent – igaz, a pontos felmérések még zajlanak. A leginkább érintett országrészen, az Alsó-Tisza vidékén több ezer hektárral, mintegy 30 ezer hektárra csökkent az elöntött terület nagysága, ennek csaknem fele vetés vagy szántó – tájékoztatta Kozák Péter védelemvezető az MTI-t. A javulás után így sem teljesen megnyugtató a helyzet. Egy hónapja még 125 ezer hektárnyi elöntött terület mellett mintegy 1,3 millió hektáron volt vízzel teljesen telített a föld. Ezeken a területeken egy kevés csapadék is egybefüggő vizet eredményezhetett volna. A mostani időjárás nagyban csökkentette a veszélyt, de potenciálisan még mindig több százezer hektár kerülhet víz alá.
