Gyengén startolt Kína, a válságot idézi az idei első két hónap

Meredeken lefékeződik a kínai gazdaság a 2015 első két hónapjáról megjelent mutatók szerint, elemzők szerint az is elképzelhető, hogy az első negyedévben 7 százalék alatt marad az év/éves GDP-növekedés. Idén január–februárban a világ második legnagyobb gazdaságában csak 6,8 százalékkal bővült az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, szemben a Dow Jones 7,6 százalékos elemzői konszenzusával. Ilyen gyér tempóra utoljára 2008 decemberében, vagyis a globális válság legrosszabb időszakában volt példa. A későbbi növekedés szempontjából is fontos tőkeberuházások 13,9 százalékkal nőttek a tavalyi egész évi 15,7 százalékos gyarapodás után, ez 2000 decembere óta a legalacsonyabb adat.

Mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom növekedése is, a decemberben mért 11,9 százalékról 10,7 százalékra – pedig februárban lezajlott a vásárlási kedvet mindig megdobó egyhetes holdújévi ünnepségsorozat is –, ami azt jelzi, hogy a kínai gazdaság a vártnál lassabban áll át a fogyasztásvezérelt modellre. A lassulás általános voltát jelzi az ingatlanpiac további hanyatlása: 2015 első két hónapjában területalapon 16,3 százalékkal kevesebb lakást adtak el, mint 2014 elején, decemberben még csak 7,6 százalékos volt a visszaesés. (A kínai ingatlanpiac gyakorlatilag csak a kilencvenes évek végén jött létre – emlékeztetett a Financial Times –, miután privatizálták és piacra dobták a lakásállományt, utána viszon több mint egy évtizedig tartott a féktelen lakásépítési boom, aminek eredményeként az ország tele van félig kész, illetve félig üres lakóházakkal.)

Ezek a rendkívül gyenge adatok azt sugallják, hogy Kínának el kell köteleznie magát egy még agresszívebb lazítási politika mellett – írta kommentárjában az ausztrál ANZ Bank vezető Kína-szakértője. Puhábban fogalmazva, de hasonlóan vélekednek a gazdasági médiában megszólaló elemzők, általában hozzátéve valami olyasmit, hogy 2015 első féléve komoly kihívást jelent a kínai gazdaságpolitika irányítóinak, illetve az utóbbi bő három hónapban kétszer is kamatot csökkentő jegybanknak. De nem csak nekik – figyelmeztetnek többen is. A kínai lassulást az egész világgazdaság megérzi, hiszen például az ottani kereslet szűkülése nagy szerepet játszott a nyersanyagárak csökkenésében, ezen belül az olajárak zuhanásában is.

Az elmúlt évekre ugyan általában az volt a jellemző, hogy a kínai gazdaság visszafogottan kezdett és azután gyorsult fel, most azonban a szakértők többsége arra számított, hogy a jegybanki lazítás, illetve a különféle egyéb stimulusok, például az új kormányzati infrastrukturális beruházások jóváhagyása már előbb éreztetik hatásukat. Sokan viszont azt is hangsúlyozták, hogy a kínai gazdaság akár két gyengébb negyedévet is produkálhat idén, és még akkor is elérheti az egész évre kitűzött 7 százalékos növekedési célt. A Bloomberg a különféle makromutatók és más adatok, például az áramtermelés alapján úgy számolta, hogy idén az első két hónapban 6,28 százalékkal nőhetett a kínai GDP, ami 2009 óta a leggyengébb start. A gazdasági hírügynökség által megkérdezett elemzők többsége arra számít, hogy a jegybank a következő negyedévben ismét lazít: a március elején készült előrejelzések szerint ebben az időszakban a jegybank egyéves betéti kamata 2,50-ről 2,25 százalékra csökken, az irányadó hitelkamat pedig 5,10 százalékra süllyedhet a mostani 5,35 százalékról.

Megoldást keresnek az adósságproblémára

A helyi önkormányzatok adósságterheinek csökkentésére készül a kínai vezetés – írta a The Wall Street Journal. A pénzügyminisztérium javaslata szerint ezermilliárd jüant (160 milliárd dollár) hosszú lejáratú önkormányzati kötvényekre cserélnének azokból a hitelekből, amelyeket a tartományok vagy a városok vettek fel bankoktól, illetve a Kínában nagyon elterjedt árnyékbankoktól kiadásaik finanszírozására. Ez csepp a tengerben: a teljes önkormányzati adósságállomány 25–30 ezer milliárd jüan lehet a Société Générale becslése szerint.