Kommunikációs probléma a felsőoktatásban

Néhány éven belül több felsőoktatási szak – köztük a népszerű kommunikáció- és médiatudomány – is megszűnhet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet kivéve ezekre önköltséges módon sem lehet majd jelentkezni – az Eduline.hu. értesülései szerint erről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) tájékoztatta a dékánokat. Néhány órával később az EMMI lapunk kérdésére közölte: a Magyar Rektori Konferencia illetékes szakbizottságaival folytatnak egyeztetéseket a felsőoktatási szakok racionalizálásáról, de nem kerültek szóba intézményi meghirdetési kérdések. Az egyes szakokon igénybe vehető ösztöndíjas helyek száma pedig nincs összefüggésben a képzési szerkezet átalakítását célzó egyeztetésekkel, így minden ezzel kapcsolatos híresztelés pusztán hangulatkeltés. A mandiner.hu viszont azt írta: talán nem meglepetés senkinek, hogy a kommunikáció is a megszüntetéssel érintett szakok között van, hiszen ez kiolvasható a Felsőoktatási Stratégiából, melyet a rektorok is támogattak.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, amely 2001-ben az elsők között indította el kommunikáció képzését, közleményben szögezte le: a jövőben is indítanak ilyen új évfolyamokat, ma már nem létezhet társadalom kommunikáció- és médiatudományi felsőoktatás nélkül.

Kevés szakmát kivéve az álláspiac nem diplomák, hanem képességek és kompetenciák alapján differenciál. Miközben sok kommunikáció szakos fiatal nem tud elhelyezkedni, mások közgazdasági vagy jogi végzettséggel sikeresek lesznek a médiában – mondta lapunknak Juhos Andrea karrier-tanácsadó, munkaerő-piaci szakértő. Ahhoz, hogy egy-egy szak sorsáról helyes döntés szülessen, arra volna szükség, hogy olyan utánkövetési rendszerek működjenek, amelyekből megítélhető, mekkora rájuk a munkaerő-piaci igény. Ehhez szükség van például a hallgatók elhelyezkedési arányát, a keresetek alakulását tartalmazó statisztikákra is. Az oktatás sikerességének legfontosabb fokmérője ebből a szempontból a saját szakmán belüli elhelyezkedési arány – véli a szakember.

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke a Világgazdaságnak azt mondta: valóban túl sok a kommunikáció szakon végző diplomás, de háttér- és hatástanulmányok, valamint más szakok helyzetének vizsgálata nélkül nem szabad döntést hozni. A bemeneti pontoknál és a tartalmi színvonal terén érdemes megreformálni a felsőoktatási rendszert, nem megoldás teljes szakok eltörlése vagy intézményi monopolizálása. A fizetős kurzusok kérdését pedig majd eldönti a piac, hiszen hosszú távon csak azok a szakok, iskolák maradnak meg, amelyek valóban hasznosítható képzést nyújtanak – véli Csaposs Noémi. Szerinte mivel a média-kommunikációs tudás egy része más végzettségűek számára is elsajátítható, a fizetésekre nemigen lenne érdemi hatása, ha néhány évig szinte alig kerülnének ki frissdiplomások e szakokról.