BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Külföldre viszik a jó marhahúst

Minden globális körülmény kedvez a hazai húsmarha-ágazatnak, a lehetőségekhez képest az előnyökből mégis kevesebbet lát viszont az egyszeri magyar vásárló. Mihalecz András, az Aberdeen Angus és Galloway Tenyésztők, valamint a Murray Grey Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint ugyanakkor nem kell ebbe belenyugodni. Van ugyanis lehetőség arra, hogy Magyarország elérje az uniós átlagfogyasztást és a hazai termelők ne csak kiváló alapanyaggyártóként legyenek ismertek a világ húsmarha-piacán.

A marhahús iránti kereslet most az egész világon emelkedőben van – hangzott el egyebek közt ez is a Rio Alto Kft. jubileumi ünnepségén Somogyudvarhelyen. A fogyasztás és a termelés 2015 óta növekszik, utóbbi tavaly már elérte az évi 63 millió tonnát is, szemben a 2015-ben előállított 59,7 millió tonnával. A növekedés hátterében elsősorban Ausztrália, az Egyesült Államok, Törökország, Brazília és Argentína termelésbővülése áll.

Kedvező világtrendek

Mihalecz András, a Rio Alto ügyvezetője, az Aberdeen Angus és Galloway, valamint a Murray Grey Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint kivételesen jó időszaka ez a hazai húsmarha-iparnak is. Igaz az Európai Unió termelése valamelyest visszaesett a korábbi évekhez képest, ám ez nem befolyásolja magyar kivitelt – teszi hozzá. Az unió még így is évente 7,9 millió tonna körül termel húst, a fogyasztás pedig ennél is több. Nem csoda hát, ha a mérésre használt úgynevezett hasított hideg súly ára minden húsfajtánál egyre csak növekszik – mondja.

Dinamikus növekedés – rossz exportszerkezet

Magyarország egyébként az unió vágómarha-termelésének 0,8 százalékát biztosítja. Az állomány gyarapszik, hisz amíg 2010-ben 69 ezer darab húshasznosítású tehenet tartottak itthon, addig 2019-re ez a szám 165 ezerre nőtt.

Az egyesületek elnöke szerint azonban a külkereskedelmi helyzet már nem mutat ilyen szép képet. Mint mondja, hiába pozitív ugyanis az export és az import egyenlege, ha a kiváló minőségű kivitt hús helyett minimum megkérdőjelezhető színvonalú áru érkezik be hozzánk.

Forrás:AFP

Az elnök szerint ráadásul nem csak ez a jelenség, de az is nehezíti az ágazat helyzetét, hogy rossz a szerkezete még a kivitelnek is. Nagyobb részt ugyanis élő állat hagyja el az országot, a feldolgozott termékek részesedése – még a legutóbbi adatok szerint is – csökken az exporton belül. Idén például az első öt hónapban az élő szarvasmarha kivitele 22,2 ezer tonna volt, ami 20 százalékkal múlta felül a tavalyi, azonos időszakot. A marhavágás azonban 14,7 ezer tonna volt, egy százalékos visszaeséssel. A tenyésztői szervezetek vezetője egyetért a többi termelővel abban, hogy a megoldás az lenne, ha központi hizlaldák és ahhoz kapcsolódó vágó-feldolgozó egységek működhetnének az országban.

Itthon alig fogyasztjuk

Persze nemcsak ez okoz versenyhátrányt a magyar iparnak, de az is, hogy igencsak keveset eszünk itthon a marhahúsból. Míg

egy átlag uniós polgár évente 11 kilogramm marhahúst fogyaszt el, addig egy magyar ember alig több mint 3 kilogrammot.

Mihalecz András is ugyanúgy fogalmaz, ahogy az ágazat többi szereplője, vagyis, hogy a belső fogyasztás ösztönzése elemi érdeke lenne a húsmarha-ágazatnak, ám ennek vannak objektív akadályai. Elsősorban az, hogy a marhahús, mint homogén termék jelenik meg a piacon, azaz a tejhasznú, selejt tehén húsa ugyanabba az árkategóriába tartozik most, mint a legjobb húsfajta fiatal hízott bikájából származó, amúgy elsőrendű termék. A háziasszony általában nem is tud különbséget tenni a vásárláskor, és az első kedvezőtlen tapasztalata után elfordul a marhahústól.

A tenyésztő szervezetek elnöke szerint azonban itt is van megoldás, mégpedig az, ha – például a borhoz hasonlóan – származási hely és minőség szerint differenciálnák a húsokat. Azaz a vevő információt kapna arról, hol és hogyan állították elő az árut és milyen vágóalapanyagból. A tenyésztők szerint ehhez nagyon sok fejlesztésre nem is volna szükség, hiszen az ENAR (Egyedi Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer), kiegészülve az élelmiszerlánc-biztonságban meglévő nyomonkövethetőségi infrastruktúrával, már most alkalmas lenne a hús eredetének meghatározására. Mihalecz András szerint, ha ezeket a rendszereket felhasználnánk és párosítanánk egy – más ágazatokhoz hasonló szintű – marketinggel, már jócskán lehetne növelni a hazai marhahús fogyasztást is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.