A koronavírus valamennyiünk munkáját minősítette, az Európai Unióét (EU) is, és a tagállamokét is, és kiderült, hogy az az elv, amely szerint eddig az EU működött vagy inkább működött volna, csődöt mondott a válság idején – mondta a Világgazdaságnak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Szerinte az unió nem tudott kidolgozni az összes tagállamra érvényes protokollt a szállításokra és a munkaerő áramlására sem.
Amikor mindenki azzal szembesült, hogy a koronavírus-járvány miatt egyes ágazatok borzalmas helyzetbe kerültek, és egységes fellépésre lett volna szükség, ennek nyoma sem volt.
Ugyan az EU-nak létezik egy krízisalapja, de Jakab István szerint ez a jelenlegi probléma nagyságát figyelembe véve még szépségtapasznak sem elegendő. „Valamennyi tagállam határozottan kéri az uniót, hogy a közös agrárpolitikán kívüli forrást szíveskedjen most biztosítani, mert vis maior helyzet van. A dísznövényágazat krízisben, a tej-, a húsmarha-, a juhágazat hasonlóképpen kritikus helyzetbe került. A tagállamok kérték a de minimis keret megemelését, de erre még mindig nem került sor” – sorolta a Magosz elnöke, és jelezte, hogy az erdészeteknél is nagy a gond, mert már nemcsak tűzifára nincs igény, hanem a fűrészüzemek is leálltak a munkaerőhiány miatt. Ugyanez a szőlőágazatban is gondot okoz. Rámutatott, hogy a tagállamok az Európai Bizottságtól teljesen függetlenül, bilaterális megállapodások alapján próbálják orvosolni a helyzetet.
A munkaerő-probléma nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is, amint azt például a spárgatermesztők helyzete is mutatja. A spárgatermesztés és -betakarítás is speciális tudást igényel, a hozzá nem értő emberek átvezénylése erre a területre nem lesz megoldás. Magyarország időben megkötötte a munkaerő biztosításához szükséges megállapodásokat, de erre uniós protokollt nem dolgozott ki a bizottság. „Az osztrák szakértők például azt mondják, hogy a jelentkezőknek csak egy töredéke képes mezőgazdasági munkát ellátni” – hívta fel a figyelmet.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
