Győztes lehet az élelmiszer-gazdaság

A koronavírus valamennyiünk munkáját minősítette, az Európai Unióét (EU) is, és a tagállamokét is, és kiderült, hogy az az elv, amely szerint eddig az EU működött vagy inkább működött volna, csődöt mondott a válság idején – mondta a Világgazdaságnak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke. Szerinte az unió nem tudott kidolgozni az összes tagállamra érvényes protokollt a szállításokra és a munkaerő áramlására sem. Amikor mindenki azzal szembesült, hogy a koronavírus-járvány miatt egyes ágazatok borzalmas helyzetbe kerültek, és egységes fellépésre lett volna szükség, ennek nyoma sem volt.

Ugyan az EU-nak létezik egy krízisalapja, de Jakab István szerint ez a jelenlegi probléma nagyságát figyelembe véve még szépségtapasznak sem elegendő. „Valamennyi tagállam határozottan kéri az uniót, hogy a közös agrárpolitikán kívüli forrást szíveskedjen most biztosítani, mert vis maior helyzet van. A dísznövényágazat krízisben, a tej-, a húsmarha-, a juhágazat hasonlóképpen kritikus helyzetbe került. A tagállamok kérték a de minimis keret megemelését, de erre még mindig nem került sor” – sorolta a Magosz elnöke, és jelezte, hogy az erdészeteknél is nagy a gond, mert már nemcsak tűzifára nincs igény, hanem a fűrészüzemek is leálltak a munkaerőhiány miatt. Ugyanez a szőlőágazatban is gondot okoz. Rámutatott, hogy a tagállamok az Európai Bizottságtól teljesen függetlenül, bilaterális megállapodások alapján próbálják orvosolni a helyzetet.

A munkaerő-probléma nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is, amint azt például a spárgatermesztők helyzete is mutatja. A spárgatermesztés és -betakarítás is speciális tudást igényel, a hozzá nem értő emberek átvezénylése erre a területre nem lesz megoldás. Magyarország időben megkötötte a munkaerő biztosításához szükséges megállapodásokat, de erre uniós protokollt nem dolgozott ki a bizottság. „Az osztrák szakértők például azt mondják, hogy a jelentkezőknek csak egy töredéke képes mezőgazdasági munkát ellátni”

– hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy egyes tagállamok már elmentek az élelmiszer-önrendelkezés irányába. Ennek kapcsán Franciaországot említette, amely folyamatosan saját versenyszabályokat alakít ki. „Most keményen oda kell figyelni, hogy a belső ellátásunkat saját magunk meg tudjuk oldani.” Sok tagállam fél attól, hogy baj lehet a takarmányfehérje-ellátással, és önálló fehérjeellátási tervet készít. „Magyarországon is régóta dolgozunk ezen, és most az élet igazolta, hogy jó úton járunk. Ha fehérjéből önellátóvá válunk, az a minőség növelésének és a magasabb jövedelem elérésének irányába hat. Mindez a digitális agrárstratégia megvalósításával és az 500 ezer hektár öntözött terület elérésével azt fogja jelenteni, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság győztesen jön ki ebből a helyzetből” – jelentette ki Jakab István.

A Magosz elnöke ugyanakkor tarthatatlannak nevezte azt az állapotot, hogy a közétkeztetésben felhasznált 500 milliárd forint értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari alapanyagból csak 150 milliárdnyi a hazai, 350 milliárd forintnyi pedig importból származik. Ennek az oka szerinte vélhetően az, hogy a közbeszerzési eljárás során a döntésnél elsődleges szempont volt az ár, és a multik által nyomott áron beszerzett termékeket megérte ideszállítani. Jakab István szerint az ilyen esetek kiküszöbölése érdekében a közbeszerzési eljárásoknál például az adott termék ökológiai lábnyomát is figyelembe kell venni. „Ez a magyar termékeknek nyit piacot, a hazai fogyasztók számára pedig abban jelent előnyt, hogy egészséges élelmiszer-alapanyagokból készülnek az ételek a közétkeztetésben.”