A múlt év végén még 553,5 ezer céget tartottak számon Magyarországon, júliusban viszont már csak 533,2 ezret – derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból. Míg tavaly több mint 29 ezer vállalkozást alapítottak és 35,1 ezret szüntettek meg, addig az idén mostanáig 15,8 ezret jegyeztek be, miközben 21,5 ezer húzta le a rolót. Megállapítható, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásaitól függetlenül is koncentrálódik a versenyszféra. A feldolgozóiparra szűkítve a kört, az Opten által a Világgazdasággal megosztott adatok szerint tavaly januárban még több mint 42 ezer vállalkozást számlált a szektor, de július végére csaknem 1400-an lemorzsolódtak. Ide vezetett, hogy a vizsgált időszakban minden hónapban felülmúlta a megszűnések száma a cégalapításokét. Ez alól nem kivétel a főként autóipari beszállítókat tömörítő fém- és műanyagipar sem.
Ágazat és cégméret szerint vegyes az összkép. A szálláshely-vendéglátás kategória kapcsán Hantos Zoltán, az Opten projektmenedzsere lapunknak hangsúlyozta: a működő cégek száma folyamatosan csökkent a koronavírus-járvány előtt is. Júliusban 509-cel kevesebb szereplő volt a szektorban, mint 2019 januárjában. Ugyanakkor a szakértő szerint a megszűnések számán nem mutatható ki a járvány hatása, hiszen az érintett három hónapban (március–május) kevesebb cég szűnt meg, mint a tavalyi hasonló időszakban. Aki ugyanis tehette, kivárta, hogy a szezonra normalizálódik-e a helyzet, megszűnnek-e a korlátozások. A többség abban bízott, hogy legalább a belföldi turizmus újraindulásával levegőhöz tud jutni. Hantos Zoltán szerint sokan elbocsátották az alkalmazottaikat, átszervezték vagy egyszerűen szünetelttték a működésüket, miközben számos étteremnek a házhoz szállítás jelentette a menekülőutat. Más a helyzet a cégalapításoknál: jóval kevesebb vállalkozást jegyeztek be, mint 2019 hasonló időszakában. Április volt a mélypont. A projektmenedzser szerint ehhez hozzájárult, hogy a cégbíróságok is lelassultak, csúsztak a közzétételek, illetve az alapítók sem vállalták a személyes ügyintézést az ügyvédeknél, bankoknál. Az építőiparban még nem mutatható ki a járvány hatása az alapításoknál és a megszűnéseknél, hiszen az építőipari projektek általában hosszú távúak, ezért a negatív hatások késleltetve jelennek meg.
Ebből következően a fellendülés is időben elnyújtva következik be, ha nem lesz második hullám – mutatott rá Hantos Zoltán. Ráadásul más iparágaktól eltérően még a járvány legsötétebb hónapjában is kiugróan magas volt az alapítások száma, amely júliusban éves rekordot döntött. A szakértő szerint a zsugorodása vírustól független trend. A cégmegszűnések havi száma ugyanis hasonló volt, mint a járvány előtti hónapokban, illetve 2019 hasonló időszakában, egyedül a cégalapításokban volt visszaesés, ami érthető, hiszen a befektetők kivártak. A korlátozások enyhítésének hatására júliusban már kiugróan sok új szereplő volt. Hasonlók a tapasztalatok az Opten projektmenedzsere szerint az élelmiszeriparban, amely kevésbé volt sebezhető. Bár az éttermek és a kávézók leálltak, az élelmiszerek kis- és nagykereskedelme teljes gőzzel üzemelt, a fogyasztás pedig nem esett vissza jelentősen.
