
Külön beszédben foglalkoztak a Bundestagban az Orbán-kormány eredményeivel: döbbenetes csönd lett a teremben – „ő volt a szikla, aki megtörte az őrület hullámait"
Nem csupán Magyarország, de Európa történelmében is lezárult egy korszak. Orbán Viktor miniszterelnök 16 év kormányzás után távozik hivatalából.

Európai kollégai számos alkalommal illették kritikával, olykor jogtalanul is, de az ellenszél ellenére politikai nézetei aktívan formálták az államszövetség sorsát. Már a kezdetektől felhívta a figyelmet a migráció veszélyeire, szót emelt az erőltetett és elhibázott zöldátállás ellen, továbbá számos jóléti intézkedéssel segítette a magyarok mindennapjait.
A német parlamentben ismerték el Orbán Viktort
„Magyarországon egy nagyon sikeres korszak zárul le” – mondta Beatrix von Storch, az AfD politikusa, majd Orbán Viktor eredményeiről beszélt:
- 75 százalékos gazdasági növekedés 2010 és 2025 között, ami a német kétszerese azonos időszakot vizsgálva.
- A bűncselekmények száma 2010 óta 60 százalékkal csökkent, a százezer főre eső bűnelkövetések száma a legfrissebb statisztikák szerint 2200, a németországi 6700-zal szemben.
- Az energiaárak egész Európában Magyarországon a legalacsonyabbak, egy kilowattóra áram ára 0,1 euró, míg Németországban 0,3 euró.
- A Magyarországon előállított elektromos áram 50 százalékban atomenergiából származik.
- A menedékkérők száma Magyarországon 2025-ben 100 alatt volt, míg Németországban ez a szám 168 000.
A német politikus arról is beszélt, hogy ezek a számok a választási eredményekben is megmutatkoztak, mivel Orbán Viktor és a Fidesz négy egymást követő választást nyert 44 és 54 százalék közötti eredménnyel és még a legutóbbi elvesztett választáson is a szavazatok 39 százalékát kapta.
Ezt Németországban már a CSU sem éri el
− tette hozzá von Storch, majd kitért az AfD egyre javuló eredményeire is, és így folytatta:
Megértem, hogy néhányan örülnek Orbán távozásának, mert Orbán eredményeinek fényében a német kormány munkája totális kudarcnak tűnik.
Az AfD politikusa tanáccsal is ellátta kormánypárti kollégáit. Úgy gondolja, hogy mivel Orbán Viktornak a következő időben talán több szabad ideje lesz, akár Friedrich Merz kabinetjének munkáját is segíthetné, mint migrációs, energiaügyi és gazdasági tanácsadó.
Orbán nélkülözhetetlen volt a nehéz órákban Európa számára. Ő volt a szikla, mely megtörte az őrület hullámait
− fogalmazott Beatrix von Storch.
Orbán Viktornak sorsdöntő kérdésekben volt igaza
Hiába kritizálták számos alkalommal, Orbán Viktornak Európa sorsát befolyásoló kérdésekben már hosszú évekkel ezelőtt rendre igaza volt.
A miniszterelnök egy 2019-es interjúban arról beszélt, hogy Magyarország támogatja a zöldátállást, ám kizárólag akkor, ha az Európai Unió reális és elérhető célokat tűz ki maga elé. Magyarország ekkor vállalata, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, melyet hazánk 2023-ban idő előtt teljesített. A 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességet Orbán Viktor irreálisnak tartotta, és az erőltetett zöldítés napjainkra valóban hatalmas energiaválságot okozott az unióban, továbbá a kontinens autóiparát is hátrányos helyzetbe hozta a nemzetközi versenytársakkal szemben.
A migráció helyzete
A migráció veszélyeire Orbán Viktor már 2015-ben igyekezett felhívni a figyelmet, ám ekkor Nyugat-Európában még javában tombolt a „willkommenskultur”, bárkit tárt karokkal fogadtak. Ennek az eredménye lett, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező tömeges, valamint kontroll nélküli bevándorlás letarolta az Európai Unió nyugati részét.
A sokkszerű bevándorlás teljes egészében átalakította a befogadó társadalmak szerkezetét, ekkora mennyiségű, merőben eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező ember integrációja túl nagy kihívásnak bizonyult.
Svédország, amely az egyik legtöbb menekültet befogadó országgá vált az elmúlt években a bevándorlás súlyos hatásaival küzd. Számos nagyváros peremén szegregátumok alakultak ki, vannak olyan terültek, ahol szinte csak közel-keleti gyökerekkel rendelkező bevándorlók élnek.
Malmö egyik utcájának, a Grängesbergsgatannak a nevét a helyiek már teljesen elfelejtették és Shari’ al-Jam’iyatnak hívják, amely arabul annyit jelent, hogy az „egyesületek utcája”. Ennek az oka, hogy több olyan egyesület működik a környéken, amely az arab anyanyelvűek közösségét tömöríti − számolt be a különös helyzetről a svéd nemzeti televízió.
A bevándorlás nem csupán a kultúra átalakulását hozza magával, a bűnelkövetések száma is meredeken emelkedett Svédországban a 2015-ös migrációs hullámot követően. Különösen aggasztó a nők ellen elkövetett nemi erőszakok számának megugrása. Svédországban 2016-ban a nők ellen elkövetett nemi erőszakok száma az előző évhez képest 20 százalékkal emelkedett, amely tendencia azóta is tartós, némi visszaesést csak a Covid–19- járvány hatásai tudtak produkálni.
Egy másik tragikus és hatalmas probléma a bűnszervezetek számának megszaporodása, melynek nyomán bandaháborúk alakultak ki a skandináv ország egész területén. A jelenleg regnáló jobboldali kormánykoalíció választási ígéretei között szerepelt a közbiztonság megszilárdítása, ám a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok száma még mindig magasabb az európai uniós átlagnál. 2018 januárjától napjainkig 398 ember vesztette életét lövöldözésekben, és több mint 2600 esetet regisztráltak.
Mivel a bűnözők sok esetben fiatalkorúakat vesznek rá a gyilkosságok elkövetésére, ezért a svéd kormány kénytelen volt a büntethetőségi korhatárt 13 évre csökkenteni.
Vonatkozó statisztikák szerint a Svédországban lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények elkövetői 90 százalékban nem etnikai svédek, míg a nemi erőszakot elkövetők esetében ez a szám 63 százalék. Egy friss dán kutatás arra is rámutatott, hogy a Közel-Keletről, valamint Afrikából érkező bevándorlók felülreprezentáltak a bűnelkövetési statisztikákban, míg
az Ázsiából érkezők szinte alig követnek el erőszakos bűncselekményeket.
Ajánlott videók





