Szeptembertől helyi termelőktől származó ellenőrzött minőségi élelmiszerekkel, és átlagosan 15 százalékkal drágább ételekkel találkozhatnak az iskolai menzákon és munkahelyi konyhákon étkezők – hangzott el a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) konferenciáján.
A 2020-ban megalkotott kormányrendelettel egy új időszámítás indult el a közétkeztetésben – mondta Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke. Jelenleg a hazai közétkeztetés piaca 200 milliárd forintra tehető. A rendelet március 1-től hatályos, de az új menzarendelet szeptember 1-től lép életbe.
A konyhákon 2022-től az alapanyagok 60 százalékának helyi termelőktől kell származni, 2023-tól pedig már ételek összetevőinek 80 százalékát a rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezni.
A megújuló menzákra beszállító termelőktől jelentős, akár évi 20 milliárd forinttal magasabb adóbevételek érkezhetnek majd a központi költségvetésbe
– mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az államtitkár hangsúlyozta,
ha minden évben egymilliárd forinttal tud emelkedni a menzákra beszállít cégektől származó adóbevételek összege, az évente 0,9 százalékos emelkedést jelenthet.
Az új rendelet nem csak a közétkeztetési szolgáltatók számára irányoz elő kötelezettséget, feladatokat, hanem a hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára is – mondta Bognár Lajos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte, jelenleg 7172 minősített közétkeztető főzőkonyha és 4565 tálalókonyha van. Csak olyan konyha nyújthat majd szolgáltatást, amely átesett a Nébih auditján.
Statisztikai adatok szerint a konyhák 15,4 százaléka vizsgázott jelesre, és közel 38 százalékuk négyes minősítést kapott, a többieknek van még mit bepótolni, és intézkedési tervet kell készíteni. Kiemelte, a transzparencia hívei, ezért a konyhák listája és az őstermelők, az öko termelők és a termelői csoportok listája is fent lesz a Nébih oldalán. A hatóság ezek mellett létrehozta termelők, élelmiszer előállítók, köztes szereplő, a közétkeztetési szolgáltatók adatain alapuló információs rendszert és nincsenek kizárva a külföldi szereplők sem.
A menzákon naponta 1,5-2 millió ember étkezik. A kamara feladata az lesz, hogy a mediátor szerepet felvállalja azért, hogy a legkisebb termelő is részt vehessen a közétkeztetésben – mondta Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy ezeknek a tendereknek a kistermelők is meg tudjanak felelni – tette hozzá. Jó és működő példák között említette a szarvasi gyermekétkeztetési modellt. A településen az önkormányzat létrehozott egy gyermekétkeztetési nonprofit kft.-t és a projektben az önkormányzat folyamatosan együtt gondolkodik a szülőkkel.
Évtizedeken keresztül a közétkeztetést az olcsóság definiálta, de jövőben ez nem lehet a legfontosabb szempont
– mondta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségnek az elnöke, a Bonafarm PR és vállalati kapcsolatok igazgatója. A közétkeztetés az egyik legszabályozottabb étkeztetési formává válik a napjainkban. Kiemelte, ha a jogalkotó szándéka teljesül és a közétkeztetés elmozdul a tömegtermék alapú szolgáltatásból, a minőségi termék alapú szolgáltatásba, akkor emelkedni fog a lokális termék előállítók szerepe. Közeledni fog egymáshoz az előállító és a fogyasztó, növekszik a friss alapanyagok szerepe és a kisebb termelők szerepe is erősödni fog. Hangsúlyozta, minőséget csak úgy lehet elérni, ha a termelőkre szánt önköltség is emelkedni fog.
A közétkeztetésre szánt támogatás idén 86,2 milliárd forintot tesz ki, jövőre pedig 87,2 milliárd forintot szánnak rá, ami 1,2 százalékos emelkedés csupán
– mondta Páger Zsolt, a Hungast fejlesztési igazgatója. Hozzátette: ahhoz, hogy a rendeletben meghatározott szabályok megvalósulhassanak, egy 10-15 százalékos emelkedésre lenne szükség.
