Az adó-visszatérítés tényleges mértékével kapcsolatosan elég sok még a bizonytalanság, mivel fontos részletszabályok továbbra sem ismertek – hívta fel a figyelmet a VG-nek nyilatkozó Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője. Az egyik legfontosabb kérdés ugyanis, hogy kizárólag a munkabér személyi jövedelemadójával szemben lehet-e a visszatérítéssel élni, a családi kedvezményeket figyelembe kell-e venni a visszatérítés kalkulációjánál, valamint, hogy az egyéb adójóváírásokkal csökkentett összeget lehet-e majd visszaigényelni.
Mindenesetre úgy számoltunk, hogy jövőre csak a már befizetett adót téríti meg az állam. Ennek mértéke pedig a családi adókedvezmény miatt nagyban függ a gyermekek számától és a jövedelmi helyzettől. Ez utóbbi esetében a KSH 2020-as munkaerőpiaci adatai tekinthetők útmutatónak: eszerint tavaly Magyarországon a munkavállalók relatív többsége, 41 százaléka bruttó 250 ezer és 450 ezer forint között vitt haza havi szinten, azaz a bérskálán legtöbben ebbe a sávba tartoznak, mind a bruttó 430 ezer forintos átlag, mind a bruttó 347 ezer forintos medián keresetek itt találhatók.
Példánkban is ezt a bérsávot vettük számításba: egy kétgyermekes, kétkeresős családban, ahol bruttó 400 ezer forintos fizetésnél a családi adókedvezmény érvényesítése után mintegy egymillió forint szja-befizetési kötelezettség keletkezik éves szinten, ugyanekkora bérnél egy gyermek után már több mint egymillió-háromszázezer forint. A bérskála alján elhelyezkedő családok (a bruttó 250 ezer forint alatti keresetűek) is több százezer forintra számíthatnak, esetükben a garantált bérminimumot érdemes számításba venni.
Egy olyan családban, ahol mindkét kereső 219 ezer forintot viszi haza havi szinten, két gyerek esetében 300 ezret, egy gyerek esetében pedig több mint 600 ezer forintot kaphatnak vissza. A bruttó 167 400 forintos minimálbért kereső szülők egy gyermek után is csaknem félmillió forintos visszatérítésre számíthatnak.