Negyvenöt Csontváry-művet láthat április 14-től július 16-ig a nagyközönség a Szépművészeti Múzeumban. A páratlan tárlattal – Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának szavaival élve – a magyar festészettörténet egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt tisztelegnek, születésének 170. évfordulóján.
A Szépművészeti Múzeumban utoljára hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből, Pécsett pedig a Csontváry Múzeumban látható alkotások első alkalommal egészülnek ki a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel.
A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően
a kiállításon együtt látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa,
a nagy méretű Taorminai görög színház romjai és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, valamint a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című alkotása.
Újabb Csontváry-kép a műtárgypiaconCsontváry Kosztka Tivadar Teniszező társaság című festményét mutatja be a Virág Judit Galéria az Art and Antique művészeti vásáron. A különleges, kis méretű festményt március 2.és 5. között lehet megtekinteni a Bálnában. |
A Szépművészeti Múzeumban nyíló kiállításon a két intézmény anyagát néhány magángyűjteményben lévő festmény is gazdagítja. Az Áldozati kő Baalbekben, valamint a Naplemente a Nápolyi-öbölben című művel utoljára 1994-ben, a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry-kiállításán találkozhatott a nagyközönség.
A kiállítás végigkíséri a művész másfél évtizedes festői pályáját. A kiállítás az első olajfestményekkel, az 1893-as Pillangókkal indul a kiállítás, az „iskola előtti tanulmányokként” ismert madárképek aprólékos megfestése és eleven színessége pedig már a pályakezdő festő-patikus technikai jártasságát érzékeltetik. A tárlat kronológiai sorrendben kíséri végig a festő munkásságát, világ körüli útján egészen az 1909-ben készült utolsó képig, a Nápoly környékén készült Tengerparti sétalovaglásig.
A főművek monumentalitása, például a csaknem harminc négyzetméteres Baalbek és a többi óriásfestmény ugyanolyan lenyűgöző, mint Csontváry élete.
Ő a legeredetibb magyar festő
– írják Csontváryról.
Művészete stílusoktól, iskoláktól független maradt, különös élettörténete, látomásos elhívatása, életművének csodával határos megmaradása – mind a személye körüli mítoszteremtésnek szolgáltak alapul.
A tárlaton megemlékeznek Gerlóczy Gedeon építészről is, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy hiánytalanul megmaradt a Csontváry halálakor fellelhető életmű, ugyanis ő volt az, aki a hagyatéki árverésen Kosztka Istvánnal együtt megvásárolta az örökséget kéziratokkal együtt. Kis híján kocsiponyva lett a jó minőségű vászonra festett képekből, a hagyatékért ugyanis kereskedők versenyeztek.
A Csontváry-művek Gerlóczy Gedeon halálakor végrendeletének megfelelően a magyar állam tulajdonába kerültek.
