Az érdeklődés középpontjába került a román olajipar

A Petrom magánosítására a romániai gazdasági és kereskedelmi miniszter tanácsára két lépcsőben kerül sor. Az üzlet becsült összértéke 1-1,5 milliárd dollár. Először 33,4 százalékát adják el egy közvetlen lépésben, szakmai befektetőnek, amit majd tőkeemelés követ. Ezután az állam garantálja az új tulajdonosnak, hogy megszerezheti a Petrom 51 százalékát, maga pedig csak 34,35 százalékot tart vissza. A folyamat 2004 márciusában zárul. A társaság részvényeinek 7 százaléka a bukaresti tőzsdén forog.

A privatizációs pályázat beadási határideje szeptember 19-én, azaz lapzártánk után járt le. Szeptember 30-án teszik közzé, ki tehet majd kötelező ajánlatot. Ismert, hogy a romániai társaság iránt érdeklődik a Mol Rt. is, ám szakmai várakozások szerint valamelyik orosz cég lesz a befutó. A lehetséges ajánlattevők között persze felmerült számos nagy nyugati cég neve is, de elemzők szerint a Balkán olajpiaca egy ideig még nem lesz a nyugati olajtársaságoké.

A szakma zsíros falatként értékeli a Petromot. A Balkán országainak gazdasága gyorsan fejlődik, üzemanyagpiacuk látványosan bővül. Több ország közülük arra készül, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tavaly 4,7 százalékos GDP-növekedést felmutató Románia a tervek szerint 2007-ben csatlakozik az EU-hoz. A térség olajtársaságainak kelendősége megmutatkozott a nyáron is, amikor nagy verseny folyt a horvátországi INA 25 százalékáért plusz egy részvényéért. Ismert, hogy a részesedést végül a Mol szerezte meg 505 millió dollárért. Nem sokkal utána a Lukoilé lett a Szerbia második legnagyobb üzemanyag-hálózatát birtokló Beopetrol 70 százaléka, 225,9 millió dollárért.

Nem kevésbé vonzó a 60 ezer fős romániai olajcég sem. Egyaránt rendelkezik olaj- és gázlelőhelyekkel, szénhidrogén-termelő és -feldolgozó egységekkel, üzemanyagtöltő hálózattal. Összeköttetése van a Fekete-tenger felé, s igen jók a pozíciói ahhoz, hogy a közel-keleti olajat Európába juttassa. Lelőhelyei azonban kimerülőben vannak, termelése csökken. Ám éppen ez az, ami miatt inkább lehet célpontja az új elosztóhálózatok megszerzésére törekvő oroszországi társaságoknak, mint a profitot ígérő olajmezők. Mindazonáltal az elemzők nem zárják ki, hogy a Shell vagy a BP komolyan pályázna a Petromra.

A régióban három cég igen aktív: a Mol, az OMV és a Lukoil, így van, aki arra számít, hogy a három társaság konzorciumot hoz létre a romániai cég megszerzésére.

Kevesebb szó esik a belföldi érdeklődőkről. Ezek esélyeit latolgatta nemrég a Transindex romániai internetes lap, három csoportot jelölve meg esélyesként. Az elsőben Dinu Patriciu és Dan Voiculescu társulna az osztrák OMV-vel, valamint az Egyesült Arab Emírségek királyi családjának birtokában levő Petroleum Investment Companyval. A másik csoport a RAFO Onesti tulajdonos-csoportja: Ovidiu Tender (a Tender Group tulajdonosa), Corneliu Iacubov, valamint Kovács Attila, akik a NATO archívumainak igazgatójával, William Matserrel, valamint az amerikai Halliburton olajipari társasággal (melynek 2000-ig az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke, Dick Cheney volt az igazgatója) tervezik megszerezni a Petromot. A harmadik érdeklődő Sorin Ovidiu Vantu, aki egyes értesülések szerint megszerezte Liviu Luca, az SNP Petrom szakszervezeti vezetőjének a támogatását. Liviu Lucának a szakszervezet révén a Petrom részvényeinek 10 százaléka már a kezében van.