A debreceni BMW-gyártól várjuk most a magyar autóipar feltámadását, de lehet, hogy ez is kevés lesz az örömhöz
Szeptember 1,3 százalékkal nőtt az ipari termelés Magyarországon, az ipar hosszú hónapok óta először mutatott életjelet. Ez azonban sovány vigasz, a gazdaság húzóágazatának számító jármű-vés akkugyártás továbbra is mélyen a termelési kapacitásai alatt működik. A ipar lefulladásában a hazai export visszaesése, a német gazdaság szenvedése mellett a technológiai átállás okozta bizonytalanság épp úgy közrejátszik, mint a kínai autóipar tarolása. Ebben a közegben kellene életet lehelnie a magyar autóiparba a debreceni BMW-gyárnak, amely november elején kezdte meg a sorozatgyártás. Azonban a nagy kérdés, hogy képes lesz-e kirántani a teljes szektort és vele együtt a magyar gazdaságot a két éve tartó lejtmenetből.
Magyar autóipar: tart a lejtmenet már második éve
A magyar autóipar továbbra sincs jó éve. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) első féléves adatai szerint idén június végéig 218 823 autót gyártottak a magyarországi gyárak, ami 7,2 százalékos visszaesés 2024 azonos időszakához képest, és 15,5 százalékos 2023-hoz képest.
Mindez azért is különös, mert az idehaza működő gyártók még a vámháború előtti termelési boomból sem tudtak profitálni.
Több európai gyártó április előtt előrehozta a termelését, hogy időben kikerüljék a vámokat, emiatt a németországi autógyártók még növelni is tudták a tavalyi évhez képest a termelésüket. Hazánkban jelenleg a Mercedes, a Suzuki és az Audi gyárt személygépjárműveket, a három autóipari cég együttes kapacitása 500-550 ezerre tehető. Ez mehet fel a következő években 1 millióra, ha megvalósulnak a folyamatban lévő beruházások. Fontos tisztán látni, hogy egyelőre azonban annyira gyér a kereslet a magyar termékekre, hogy óriási mennyiségű kihasználatlan kapacitás van a magyar gazdaságban. Már tavaly év elején, amikor látványossá vált az export lefulladása, a hazai kapacitáskihasználtság rendkívül alacsony, 70 százalékos szinten volt a feldolgozóiparban. Elég csak az SK Innovation iváncsai üzemére gondolni, már másfél éve nincsen termelés.
Magyar autóipar: a BMW lehet a nagy megmentő?
Annyira mélyen van a termelés a magyar autóiparban, hogy onnan már csak fölfelé lehet elindulni – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemző, aki szerint egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy debreceni BMW-gyár novemberi indulása rögtön meglátszik majd az ipar adatokban. Szerinte egyelőre a gyártási folyamat elindításáról van szó, és nem arról, hogy egyből évi 150 ezer autó gördül le a gyártószalagokról. Ha minden igaz, akkor ennek a harmadával fog első körben elkezdődni a termelés, emiatt volumen is kisebb a lehet.
Hogy önmagában az egész magyar ipart meg tudja-e tolni, az nagy kérdés, nem vagyok ebben biztos
– mondta az elemző, hozzátéve, hogy ha valóban elindult a sorozatgyártás, az biztató, de ennek pontos rendjét csak a BMW mérnökei tudják. Az viszont egyértelműen biztató jel a debreceni BMW-gyár jövője szempontjából, hogy az ott gyártott új elektromos iX3 modell elképesztő érdeklődést váltott ki, már az első hat hétben több mint háromezer rendelés érkezett csak Németországból. Sőt, a vállalat vezetői szerint a Debrecenben tervezett gyártási kapacitás 2026-ra már kevés lesz a teljes kereslet kiszolgálására.
Virovácz Péter arra is felhíva a figyelmet, hogy van némi remény is, mivel ha megnézzük az üzleti bizalmi indexeket, akkor jól látható, két-három hónapja növekszik az optimizmus, ami azt mutatja, hogy folyamatosan javul a hangulat a magyar gazdaságban, ami elengedhetetlen a növekedés szempontjából. Igaz, ez főként a kormányzat hangulatjavító intézkedéseinek köszönhető, semmint a külső kereslet erősödésének.
Ez az igazi baj: válságban a német autóipar
Ahhoz azonban, hogy a magyar autóipar is magára találjon, nem csak a magyar, hanem a külső konjunktúrára, főleg Németországra is szükség lenne, amely már két éve van recesszióban, és idén is mindössze 0,2 százalékos bővülést vár a szövetségi kormány. Mindez azért probléma, mert a magyar export 25 százaléka közvetlenül oda irányul, tehát ha a német gazdaság lefullad, az a megrendelésállomány visszaesésén keresztül rögtön begyűrűzik hozzánk.
Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője lehűtötte a kedélyeket, szerinte most nem az a helyzet, mint a Covid előtt, amikor a kereslettel volt probléma, amit csak ki kellett elégíteni.
Ezzel szemben a kínálati oldal jelenti a legnagyobb kihívást, miután a német autógyártók szenvednek attól, hogy az európai piac telített. Kínával szemben is folyamatosan pozíciót veszítenek, egyszerre szorulnak ki a távol-keleti ország és a kontinens piacáról.
Ez köszön vissza a német autógyártók harmadik negyedéves üzleti eredményeiben:
- a Mercedes üzemi nyeresége 2,099 milliárd euró volt, félmilliárddal kevesebb az egy évvel ezelőttinél,
- bár a Volkswagen eredménye a vártnál jobb lett, így is a működési eredménye 1,3 milliárd eurós veszteséget mutatott,
- az üde kivétel a Debrecenben is építkező BMW, amely 1,7 milliárd eurós profitot realizált.
Ráadásul a negyedik negyedév sem indult túl jól a német gazdaságban. Ahogy Nagy János rámutat, októberben ütötte fel a fejét a csiphiány, a holland kormány szeptember 30-án egy évre állami ellenőrzés alá vonta a csipgyártó vállalatot, hogy megakadályozza fontos technológiák átadását kínai anyavállalatának, a Wingtechnek. Erre válaszul a pekingi kormány betiltotta a Nexperia-csipek bizonyos részeinek exportját. A német ipari szereplők egyből megkongatták a vészharangot, sőt, a Volkswagen több üzeme részleges leállásra kényszerült. Bár most úgy tűnik, hogy a csiphiány rendeződött, az Erste elemzője nem túl optimista.
Könnyű lenne megbecsülni, hogy a termeléshez a BMW idehaza mennyit ad hozzá, csak az a gond, hogy az alapfolyamatokat sem látjuk jónak. Egyre szkeptikusabbak vagyunk
– mondja Nagy János, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy decemberben le fog állni a teljes magyar járműgyártás, mivel ilyenkor végzik az év végi karbantartásokat a gyárakban.
Lehet, hogy 2027 előtt nem látunk semmit a német élénkítésből, és az se biztos, hogy túléli a német kormány
Azt nem lehet mondani, hogy a német gazdaságpolitika ingerküszöbét ne érte volna el az ipar problémahalmaza. A múlt héten döntött arról a Friedrich Merz kancellár vezette kabinet, hogy támogatják az iparvállalatokat és harmadolják az energiaszámlájukat. Virovácz Péter szerint ha ez tényleg megvalósul, akkor az újraindíthat gyártási kapacitásokat, és jelenthet annyi pluszt, amellyel 2026 második fél évében beindulhat a német gazdaság növekedése. És persze ott van még a márciusban bejelentett költségvetési élénkítés, illetve beruházási csomag. Az elemző szerint a probléma, hogy azóta eltelt azóta több mint fél év, és még mindig alig lehet tudni róla.
Ahogy haladnak a német dolgok, ebből inkább 2027 lesz, vagy 2028, amikortól láthatjuk a pozitív hatásait a gazdaságban. A korábbi optimizmusból vissza kellett vennünk
– ismerte el az ING Bank elemzője, aki szerint jóval lassabban jelennek meg a reálgazdaságban a költségvetési élénkítés hatásai, bár azt is hozzátette, ha egyáltalán túléli a német kormány a következő egy évet. Szerinte manapság semmit sem lehet biztosra venni, elég csak ránézni a francia kormányra. Ezzel szemben a mindig lesajnált olaszok, ahol korábban háromhavonta volt kormányváltás, az elmúlt három évben a stabilitás mintapéldányaivá váltak.
A 3 százalék fölötti növekedéshez szükség lenne az autóiparra
Idehaza a kiegyensúlyozott növekedéshez a fogyasztás mellett szükség lenne a beruházások és az export felfutására is. Hiába pörög továbbra is a belső fogyasztás, nem tudja pótolni a többi ágazat pangását. A vártnál jóval alacsonyabb, 0,5 százalékos idei GDP-bővülésnek is ez az egyik legfőbb magyarázata. Jövőre annyival jobb lehet a helyzet, hogy elvileg már mindhárom nagy gyár, így a BMW mellett a szeged BYD és a debreceni CATL beruházása is termőre fordulhat. A Magyar Nemzeti Bank korábban úgy számolt, hogy ez a három gyár önmagában 1 százalékkal lökheti meg a GDP-növekedést 2026-ban.
Ám az ING Bank elemzője szerint erősen kérdéses, hogy valóban látjuk-e a termelés felfutását és növekedési hozzájárulásukat abban a formában, ahogy a kormány és a jegybank számolt. Szerinte ha jövőre 4-5 százalékkal bővül a fogyasztás, annak 50 százalékos lehet a hozzájárulása a GDP-hez, ami önmagában 2-2,5 százalékos növekedést eredményezne. Virovácz azonban kevésbé optimista, a fenti okok miatt reálisabbnak látja a 2,3 százalékos bővülést a kormány által várt 3,1 százalék helyett. Szerinte a 3 százalékos GDP-bővülésnek inkább 2027-ben van nagyobb esélye, amikorra a külső konjunktúra is elég erős lesz ahhoz, hogy megtámogassa a magyar gazdaságot.
