Rotterdam bővítené kapcsolatait

A rotterdami kikötő szerepe várhatóan erősödik Magyarország külkereskedelmében, amit uniós csatlakozásunk csak elősegíthet - vélte a holland város napokban hazánkba látogatott főpolgármestere, Ivo W. Opstelten. Ám a forgalom bővítéséhez többek között javítania kellene a vasúti, illetve a kombinált vasúti-vízi összeköttetést. Emellett számolnia kell a régióbeli kikötők, például a rövidesen szintén EU-ho-nossá váló szlovén Koper elszívóerejével is.

A nyugat-európai acél- és vegyipar nyers- és alapanyag-ellátásában jelentős súllyal bíró rotterdami kikötő összforgalmát tekintve a legnagyobb a világon, a Magyar Suzuki Rt. teljes exportja is ezen a terminálon halad át. Az első fél évben is mintegy 3 százalékkal erősödött a teljes forgalom, ezen belül 11,5 százalékkal a világszerte mind nagyobb hangsúlyt nyerő konténeres szekció.

A rotterdami kikötő és Magyarország közötti kapcsolatok, valamint a Duna-Majna-Rajna vízi út fejlesztésében érdekelt hazai cégek közé tartozik a Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Kft. Az évi 200 ezer tonnát továbbító cég igazgatója, Bencsik Attila szerint azonban a fejlesztést több tényező is nehezítheti. Mindenekelőtt az, hogy a rotterdami árutranzit szerkezete sokban különbözik a hazai külkereskedelemtől. Így például a tengerentúlról magyarországi célállomással Nyugat-Európába érkező szójaszállítmányok immár közel kétharmadát a szomszédos Amszterdam kikötője fogadja. Jelenleg Rotterdam helyett a szintén közeli Antwerpenből érkezik az amerikai kokszolható szén a Dunaferrnek, jóllehet annak terminálja lényegesen kisebb.

A fuvarköltségekben nincs lényeges eltérés, a kikötőválasztás egyébként is döntően azon múlik, hogy az adott áru feladója vagy címzettje, illetve a szállító tengeri hajó számára melyik terminál előnyösebb. Nemcsak a közeli kikötők gyengítik Rotterdam magyarországi pozícióit, hanem a Fekete-tenger mentén lévők is. Erre megint csak jó példa a belvízi hajóval érkező szója, amely négy-öt évvel ezelőtt még száz százalékban a hollandiai kikötőkön keresztül jutott el a kontinens belsejébe. Most viszont mintegy 30 százalékát már a romániai Constanta kikötője fogadja. Az arány növekedhet, ha a Duna szerb szakaszát akadálymentesítik. Az al-dunai fuvardíjak jóval olcsóbbak a felső szakaszénál, így a hosszabb szállítási útvonal még a nagyobb tengeri szállítási költségeket figyelembe véve is előnyös a Duna menti importőröknek.