Rendezetlen szabadkikötő-státus

Még mindig nem tudni biztosan, hogy mikor kaphatja meg a privatizáció előtt álló csepeli szabadkikötő az országos közforgalmi kikötő (okk) státust. Erre azért lenne szüksége, hogy a költségvetési támogatások mellett javulhasson a kikötő esélye uniós pályázatokon elnyerhető támogatások megszerzésére. Az összehasonlíthatatlanul kisebb győr-gönyűi és a bajai kikötő az okk minősítés révén tíz év alatt folyó áron öszszesen 4 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült. A szabadkikötő állami támogatásként tavaly és az idén 30-30 millió forintot kap az árvízkárok helyrehozására - mondta Valkár István, a GKM hajózási főosztályának vezetője.

A csepeli szabadkikötő az elmúlt évtizedben azért nem kaphatta meg az okk minősítést, mert a vízi közlekedésről szóló akkori törvény előírásaival szemben a kikötő földterülete az állami tulajdonban lévő Magyar Hajózási Rt.-é (Mahart) volt, nem pedig közvetlenül állami tulajdonban.

Hogy elháruljon az akadály az átminősítés elől, a törvényt 2001 végén módosították, ám a kikötő csupán az országos érdekű logisztikai központ címet kapta meg 2002 elején. A kormánydöntéshez azonban az kell, hogy a közlekedési tárca javaslatot tegyen a minősítés elnyerésére.

A gazdasági tárca javaslata alapján 2002 szeptemberében került az ügy a kormány elé, ám a tulajdonosi jogokat gyakorló privatizációs szervezet nem járult hozzá. Az ÁPV Rt. szerint azért nem, mivel nem látszott világosan, az okk minősítés miként befolyásolja a privatizációt.

Az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatósága az üggyel kapcsolatban lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a vízi közlekedésről szóló törvény 2001-es módosítása óta nincs akadálya, hogy

a minisztérium az FVM-mel együtt elkészítse a csepeli kikötő okk minősítésével kapcsolatos kormány-előterjesztést. Az ÁPV Rt. által megbízott privatizációs tanácsadó elkészítette a szabadkikötő jövőjéről szóló, több alternatívát tartalmazó tanulmányát, amit a társaság igazgatósága az ősz folyamán tárgyal meg.

A Mahart-Szabadkikötő Rt. forgalma az idén a tavalyi első fél év rekordját is meghaladta: a vízoldali rakodás 335 ezer tonnáról 496 ezerre emelkedett, és több mint 50 százalékkal bővült a konténerforgalom is - foglalta össze a társaság vezérigazgatója, Somlóvári László. A Duna vízállása január közepe óta ideális, így a hajóforgalom is egyenletesen bővül. A 104 ezer négyzetméternyi raktárkapacitás kihasználtsága 87 százalékos, a bérbe adott irodáké pedig meghaladja a 90 százalékot.

A szabadkikötő személy- és lakóautók fogadására alkalmas ro-ro kikötőjében a tavalyihoz hasonlóan 6 ezer jármű fordult meg június végéig, s az üzemanyag-forgalom is hasonló az elmúlt év azonos időszakában mérthez.