A lengyel mezőgazdasági csoda
A lengyel mezőgazdaság fejlődése töretlen volt az elmúlt időszakban, az uniós csatlakozásuk óta csaknem 11-szeresére növelve az agrár-élelmiszeripari export értékét. Mi áll a lengyel „agrárcsoda” hátterében, és milyen tanulságokkal szolgál Lengyelország mezőgazdasága a hazai termelők számára?
Lengyelország – jókora termőterület, óriási belső piac
Lengyelország az EU hatodik legnagyobb országa, mérete megegyezik Olaszországéval. A lengyel agrárium jelentőségét az alapozza meg, hogy a mezőgazdasági területek aránya rendkívül magas az ország teljes területéhez viszonyítva (60 százalék), emellett pedig közel 10 millió hektár erdőterülettel is rendelkezik (nem véletlen, hogy ők a vadhús egyik legnagyobb exportőrei Európában). A terület mellett a népesség is meghatározó a lengyel agrárium szempontjából, hiszen 38 millió lakosával Lengyelország Közép- és Kelet-Európa legnagyobb élelmiszer- és italpiaca, felvevőpiacot biztosítva a hazai termékeknek. A vidék jelentőségét mutatja, hogy a lengyel lakosság 40 százaléka vidéken él, jelentős részük a mezőgazdaságból. Azt azonban fontos tudni, hogy a lengyel talajok általában savasak, és növényi tápanyagokban szegények, és ez kihatással van a termékekre is: a zöldségek, gyümölcsök ízét a talaj és a napsütéses órák száma ugyanis nagyban befolyásolja.
Amivel a magyar boltokban is gyakran találkozhatunk
Ma Lengyelország Európa legnagyobb almatermelője és a világ egyik vezető exportőre. Az éves almatermelés körülbelül 3 millió tonna (összehasonlításul, a tavalyi évben hazánkban 300 ezer tonna termett), ami lehetővé teszi Lengyelország számára, hogy stabil pozíciót tartson fenn a világpiacokon.
A lengyel kertészetek piacvezető termékei:
- az alma után az eper a legfontosabb a gyümölcsexportjukban,
- sárgarépában Európa egyik vezető exportőrei,
- a lengyel körteexport egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi gyümölcspiacokon,
- vezető pozíciót foglalnak el a gomba termelésében és exportjában is,
- és még hosszan folytathatnánk a sort a piacvezető termékeikről: meggy, málna, áfonya, feketeribizli stb.
Baromfi- és tojásnagyhatalom
Lengyelország ma Európa vezető baromfihús-termelője, piaci részesedése folyamatosan növekszik, és az ország teljes külkereskedelmében is meghatározó ágazattá vált. Az elmúlt években Lengyelország – a hústermelés mellett – az EU egyik vezető tojásexportőrévé nőtte ki magát, évente körülbelül 10 milliárd tojást termelve (ez az EU teljes tojástermelésének körülbelül 10 százalékát teszi ki). Érdemes megjegyezni, hogy a baromfitenyésztés elsősorban a nagy gazdaságokban koncentrálódik, a tojások döntő többsége pedig ketreces tartásból származik.
A lengyel tojásexport sikerének egyik legfontosabb tényezője maga az ár, a nyugat-európai országokhoz képest ugyanis alacsonyabb termelési költségekkel termelnek. Az elmúlt években azonban jelentős nehézségekkel küzdenek a járványok miatt, csak idén már több mint 11 millió madarat kellett leölni. Lengyelország számára óriási a tét, hiszen az EU-ban megtermelt csirke közel egyötöde onnan származik.
Az ágazat gyors növekedését egyébként az ipari termelés volumene és a genetikai egységesség erősítette fel, ám nagy vita zajlik arról, hogy vajon a telepek sűrűsége miatt fenntartható-e ez a gazdálkodási forma. Mindenesetre az Európai Bizottság a madárinfluenza-járványt és az állatjóléti szabályozást egyre jobban összeköti egymással.
Kitörési pontot látnak a négylábúakban
A baromfi mellett Lengyelország az EU egyik vezető termelője tejből is. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hosszabb eltarthatóságú termékek, például a sajt vagy a tejpor exportjára, ami lehetővé teszi a termelés hatékonyabb kihasználását és a távoli piacokra történő könnyebb szállítást.
A lengyel húsipar másik fontos pillére a marhahús exportja, a közel-keleti országok ugyanis egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a lengyel marhahús iránt, mivel jelentős mennyiségben tudnak halal vagy kóser vágást végezni.
A végére egy érdekesség: Lengyelország az egyik vezető exportőr Európában a lóhús terén. Fontos tudni, hogy a lóhús komoly exportnövekedési potenciállal rendelkezik az ázsiai piacokon, ahol egyre nagyobb értéket tulajdonítanak ennek a hústípusnak.
Export: már nem csak Európa a célirány
Az élelmiszerexport döntő szerepet játszik a lengyel gazdaságban, ami a teljes lengyel exportnak közel 15 százalékát teszi ki. Figyelemreméltó, hogy az elmúlt húsz évben Lengyelország agrár-élelmiszeripari exportja értékben csaknem 11-szeresére nőtt, meghaladva az 50 milliárd eurót. Célországaik elsősorban az EU-s tagállamok, legnagyobb arányban pedig Németország, de a régió valamennyi államába komoly mennyiséget szállítanak.
Érdekesség, hogy Lengyelország a közelmúltban Európa egyik legnagyobb csokoládéexportőrévé nőtte ki magát 115 ezer tonna csokoládét szállítva, az export növekedését pedig nemcsak a globális csokoládékereslet növekedése, hanem a hatékony promóciós tevékenységek és a lengyel vállalatok nemzetközi iparági vásárokon való részvétele is ösztönözte.
Célpiacaik azonban már korántsem szűkíthetők le Európára: hústermékeik az arab országokban, búzájuk és repcéjük pedig főként Észak-Afrikában kerül értékesítésre, emellett aktívan bővítik almaexportjukat az ázsiai országokba, többek között Indiába és Kínába, hiszen ott erősen növekszik a gyümölcstermékek iránti kereslet. Az Ukrajnába irányuló export a lengyel termelők számára egy másik fontos irány, az elmúlt években ugyanis Ukrajna a lengyel gyümölcsök egyik leggyorsabban növekvő piacává vált.
Az export felfutásában meghatározó szerepe van Lengyelország stratégiai fekvésének és fejlett logisztikai hálózatának, a jelentős kikötők, mint például Gdansk, Gdynia, Szczecin és Swinoujscie, a tengeri szállítás kiindulópontjai.
Mi a lengyel „agrárcsoda” titka?
Lengyelország növekedése az elmúlt években meghaladta az uniós átlagot, ezzel együtt a lengyel mezőgazdaság önellátóbbá és exportorientáltabbá vált, hozzáadott értéke pedig két évtized alatt 7 milliárd euróról több mint 22 milliárd euróra nőtt. Fejlődésük több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a legfontosabbak:
- óriási termőterület, komoly belső piac,
- jól szervezett logisztikai hálózat,
- szövetkezeti típusú együttműködések főként a kertészeti kultúrákban (a szocializmusban náluk a gazdaságok többsége magánkézben maradt, ezért eleve nem volt olyan ellenállás a szövetkezetekkel szemben, mint hazánkban),
- a termelési volumen miatt rendelkeznek az exportpiacok ellátásához szükséges árualappal,
- célzott támogatások, de ne felejtsük ki azt sem, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor jóval magasabb támogatási szinteket tudtak kiharcolni maguknak, mint például az akkori magyar kormány,
- emiatt a lengyel mezőgazdaság a csatlakozást követően intenzíven modernizálódott, új technológiákat és módszereket kezdtek alkalmazni, ez pedig hozzájárult a hatékonyság növeléséhez.
