Brüsszel hitegetett, majd a jóváhagyásával zárta le Ukrajna az orosz gáz útját

A tavalyi év végével lejárt az Oroszország és Ukrajna között kötött hosszú távú gáztranzitszerződés – mondta a Világgazdaságnak Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly az év első felétől kezdődően voltak biztató nyilatkozatok, ezért a kereskedők, valamint a piaci szereplők arra számítottak, hogy valamilyen megállapodás születhet. 

Kiemelte: még a Naftogaz vezetője is utalt rá, hogy noha közvetlenül nem szerződik majd Oroszországgal Ukrajna, de egy közvetítőn keresztül hajlandó lenne biztosítani, hogy továbbra is Ukrajnán keresztül áramoljon orosz eredetű gáz az Európai Unió irányába. Mint mondta, szóba került, hogy Szlovákia vagy Azerbajdzsán lehetne ez a közvetítő szereplő. Egészen november végéig, december elejéig úgy tűnt, hogy valamilyen rendezés lesz, amelynek keretében ha valamivel drágábban is, de továbbra is működik majd a vezeték – emlékeztetett Hortay Olivér, majd hozzátette: 

Onnantól kezdődően a piaci szereplők elkezdtek egyre nagyobb esélyt árazni annak, hogy mégsem lesz megállapodás, és végül így is lett: az ukrán vezetés Jorgensen interjúja után jelezte, hogy tárgyalni sem hajlandók a megállapodásról, és nem is kötötték meg az egyezséget, úgyhogy az idei év elejétől fogva leállt az ukrán gáztranzit.

A közgazdász hozzátette, hogy legutóbb, amikor a hosszú távú tranzitszerződés lejárt, akkor is több hónapos kommunikációs adok-kapok előzte meg az új szerződés megkötését. Az orosz és az ukrán fél több ízben is belengette, hogy nem lesz megállapodás, ám az Európai Unió akkor még támogatólag lépett fel, így végül néhány nappal a lejárat előtt a feleknek sikerült megállapodniuk. 

– folytatta Hortay Olivér. Az üzletágvezetőt arról is kérdeztük, hogy mekkora gondot okoz az ukrán tranzit kiesése az Európai Unióra és a régiónkra nézve. Mint mondta, ez mindenképpen negatív hatással jár, mert a kínálat tovább szűkül, ráadásul ma az Európai Unió energiacsapdában van. Hangsúlyozta, hogy

• a szűkös kínálat
• és az ebből fakadó magas ár

nagyon kemény kihívások elé állítja az egész közösséget. Erre egy ősszel megjelent jelentés is rámutat, amelyben ez szerepel: a közösség versenyképességi problémáinak gyökere, hogy többször annyit kell fizetnie az energiáért egy európai iparvállalatnak, mint egy amerikai vagy kínai versenytársának. 

A Századvég kutatásai arra is rámutatnak, hogy az energiaválság kirobbanása óta jelentősen megemelkedett az energiaszegény lakosok aránya az Európai Unióban – emelte ki, hozzátéve: ahogyan a kínálat szűkül, úgy az árak tartósan magasan maradnak, ami a problémát konzerválja. A régiónkban azoknak a szereplőknek, akiknek korábban olyan szerződésük volt, amelyben az útvonal az ukrán tranziton keresztül jött, azoknak újra kellett szabniuk a szerződésüket, vagy új szerződéseket kötniük – jelezte Hortay Olivér. A régió országaiban az érintetteknek ez  ellátási kihívást is okozott. 

Ukrajna kiesése után felerősödött a Török Áramlat szerepe

Magyarország szempontjából öröm az ürömben, hogy az ukrán tranzit kiesése miatt lecsökkent orosz gázmennyiség egy részét déli irányból a Török Áramlaton keresztül szerzik be az uniós tagállamok, és így Magyarország tranzitszerepe felértékelődött – hívta fel a figyelmet. Ez folytatja azt a tendenciát, ami már az elmúlt néhány évben jellemző volt, hogy 

Ennek van geopolitikai haszna is, mert Magyarország jelentősége megnő, másrészt van gazdasági haszna is, ugyanis tranzitbevételhez jutunk. 

Véleménye szerint a kínálat szűkülése okozta áremelkedés és az ebből fakadó, különösen a régiónkat érintő versenyképességi hátrány nagyobb, mint az az előny, amelyet Magyarország élvez a tranzitszerepének felértékelődése miatt.