Új üzletben a Szabadkikötő Rt.
Új vállalkozásba fog a Mahart-Szabadkikötő Rt. A csepeli székhelyű cég Constanta felől Belgrád érintésével menetrend szerinti konténerszállító hajókaravánokat indít március 25-től. Somlóvári László vezérigazgató lapunknak elmondta, az első évtől azt várják, hogy az új szolgáltatás ne legyen túl veszteséges, jövőre pedig már a nullszaldó elérése a terv. Ehhez a hajókaravánok kétharmados kihasználtsága szükséges.
A társaság az Ázsiából Közép-Európába érkező konténerforgalmat kívánja egy eddig nem használt útvonalra terelni, s erre éppen most érett meg az idő. Egyrészt tavaly készült el Constantában egy modern, nagy kapacitású konténerterminál, másrészt a nagy nyugat-európai kikötők annyira túlterheltek, hogy Antwerpen és Amszterdam térségében már 60 órát állnak a kirakodásra váró hajók. A kikötőfejlesztés ugyanis képtelen lépést tartani Kína exportjának növekedésével.
Somlóvári László kiemelte, hogy Constanta közel 2400 tengeri mérfölddel (4400 km) közelebb van Szuezhez, mint a fent említett térség. S igaz, hogy a szlovéniai Koper kikötője is közel van, ám oda nem állíthatnak be a több ezer konténert szállító óriási anyahajók. A belgrádi és a constantai partnerek is üdvözölték az e heti budapesti konferencián a Szabadkikötő Rt. kezdeményezését. A nyugat-európai kikötőkből a konténerek teherautón érkeznek térségünkbe.
Saját flottája nem lévén, a Szabadkikötő Rt. (a teherflottáját működtető Duna-cargo Kft.-t tavaly az osztrák DDSG-Cargo vásárolta meg) egyelőre két hajókaravánt bérel külföldön, amelyekkel tulajdonképpen bérfuvarozást vállal. Ha a megrendelések száma jelentősen nő, a hajókaravánok mostani száz TEU (20 lábas konténeregység) szállítókapacitását 600-ra is lehet bővíteni, sőt a későbbiekben erősebb hajókat bérelve a mai 12 napos Constanta-Budapest út is csökkenthető. A szállítási idő tovább rövidül nyáron, amikor végre elbontják a hajózás folyamatosságát gátló újvidéki pontonhidat.
A vasúti és közúti kapcsolattal rendelkező, privatizáció előtt álló csepeli szabad kikötő évről évre növeli forgalmát, s tavaly 30 százalékkal több, 131 681 TEU egységnyi konténert kezelt. Ennek ellenére hetedik éve küzd azért, hogy megkapja az országos közforgalmi kikötő (okk-) státust. Erre azért lenne szüksége, hogy a költségvetési támogatások mellett javulhasson a kikötő esélye uniós pályázatokon elnyerhető támogatások megszerzésére. Az összehasonlíthatatlanul kisebb győr-gönyűi és a bajai kikötő az okk-minősítés révén tíz év alatt folyó áron összesen négymilliárd forint költségvetési támogatásban részesült.
A szabad kikötő az elmúlt évtizedben azért nem kaphatta meg az okk-minősítést, mert a vízi közlekedésről szóló akkori törvény előírásaival szemben a kikötő földterülete nem volt közvetlenül állami tulajdonban, hanem az állami tulajdonban lévő Magyar Hajózási Rt.-é (Mahart) volt. Azért, hogy elháruljon az akadály az átminősítés elől, a törvényt 2001 végén módosították, ám a kikötő csupán az országos érdekű logisztikai központ címet kapta meg 2002 elején.
Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkár-helyettese azonban a közelmúltban bejelentette, hogy rövidesen a kormány elé kerül az okk-minősítés ügye, s hozzáfűzte, a közlekedési kormányzat célja: a kikötő logisztikai központi funkciót is betöltsön a jövőben.
