A legfrisseb felmérések alapján a felnőttek 30 százaléka, míg a 18 és 25 év közötti fiatalok 40 százaléka hódol e káros szenvedélynek, fokozva ezzel többek között a daganatos, a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Sajnálatos módon a dohányosok összességére is az erős dohányzás a jellemző, hisz a cigarettázó felnőttek majdnem fele többet szív napi 10 szálnál, s a további 50 százalék között oszlik el a 6 és 10, az 1 és 5 szál közé esők és a „csak” alkalomszerűen rágyújtók tábora.
A nemek tekintetében talán nem meglepő, hogy a férfiak körében mintegy 10 százalékkal több dohányos található, mint a nők között, s a szenvedély erősségi fokának vonatkozásában is vezetnek a férfiak: a kutatási eredmények szerint minden ötödik felnőtt férfi erős dohányos. A vizsgálat kitért a jövedelem és a cigarettázás kapcsolatára is, ám nem mutatkozott számottevő különbség az eltérő státuszt képviselő válaszadók között, tehát ez nem tekinthető a rágyújtást befolyásoló tényezőnek. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a betegségek sem tántorítják el a nikotinfüggőket.
A krónikus betegek körében csupán 4 százalékkal kevesebb a dohányosok aránya. Nem kevésbé lesújtóak az asztmások és az allergiások dohányzási rátái, előbbieknek nem kevesebb mint fele rabja a káros szenvedélynek (ráadásul erős dohányosok), míg utóbbiak körében 35 százalék nyúl rendszeresen cigaretta után.
A dohányzási törvény szigorításával kapcsolatos nézetekre is kitért a kutatás: a válaszadók majdnem fele (46 százaléka) valamennyi vendéglátóhelyen, míg 14 százalékuk az éttermekben tiltaná meg a dohányzást, illetve 40 százalék szerint elegendő az is, ha nemdohányzó rész van az érintett helyen. Érdekes megállapítás, hogy a legszigorúbbak az 55 év felettiek, 60 százalékuk mindenhol betiltanák a füstölgést.
