Mindenki izgul, de 2030 előtt teljesen értelmetlen SMR-reaktorokról álmodozni

Nagy az izgalom a kis moduláris reaktorok (SMR) magyarországi esetleges telepítésével kapcsolatban, amióta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatásán megszületett az e lehetőséget vizsgáló legutóbbi szándéknyilatkozat. Az amerikai fél a magyarországi érdekeltséggel is rendelkező GE Vernova. Már a beszerzendő egységek esetleges számáról, a telepítés esélyes helyszíneiről, sőt, az SMR-ek áráról is szó esett.

Ráadásul a GE Vernova lengyelországi leányvállalatával, a Synthos Green Energyvel már júliusban indított egy együttműködést a magyar állami Hunatom Zrt. Ám egy hasonló, januári megállapodás alapján még a brit Rolls-Royce ígérkezett befutónak, és korábban is indultak ilyen partnerségek.

Kell még pluszáram és karbonmentes hő is

Kétségtelen, hogy Magyarország növekvő energiaigényének kielégítéséhez olyan, további kapacitásokra van szükség, amelyek stabilan, folyamatosan és a környezetet kímélve állítják elő az energiát. E feltételeknek az atomerőművek tesznek eleget. Az is tény, hogy a távhőellátás karbonmentesítésére is törekedni kell. E két cél egybecseng azzal a hivatalos bejelentéssel, hogy az amerikai SMR-ek egy-egy magyar nagyváros, régió energiaellátást szolgálnák majd.

A megrendelés még kicsit távol van

Érdemes azonban pontosabban látni, mit jelentenek Magyarország számára az említett SMR-megállapodások, mi e téren a kínálat, és milyen út vezet valójában egy új atomerőmű megrendeléséhez. Az eddigi SMR-megállapodások ugyanis szándéknyilatkozatok, illetve atomipari együttműködést rögzítenek. Messze nem megrendelések, igaz, a tartalmuk eltérő lehet. A GE Vernovával aláírt például nagyobb elköteleződést tartalmazhat Magyarország részéről, mint amilyen a Rolls-Royce-szal indított partnerség. Azonban minden ilyen megállapodás azt a cél szolgálja, hogy Magyarország minél alaposabban megvizsgálhassa a fejlesztés alatt álló, felkínálandó technológiákat, hogy később kiválaszthassa közülük a számára legalkalmasabbakat.

Nincs miből mazsolázni

Olyan SMR egyelőre nincs a piacon, amelynek a beszerzését mérlegelni lehetne. Az oroszországi Roszatom ugyan Oroszországban üzemeltet atom-tengeralattjárók reaktorainak alapjain fejlesztett kis atomerőműveket, ahogyan szárazföldieket is, és ilyenekre külföldi megrendelést is kapott, de a társasággal nem indult magyarországi SMR-együttműködés. Vélhetőleg a diverzifikációra való törekvés jegyében nem, hiszen a Roszatomnak már erősek a pozíciói a Pakson működő és az ugyanott tervezett másik atomerőművön keresztül. (Jelenleg a geopolitikai helyzet sem kedvez az orosz céggel meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzésének.)

Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy akkor kerülhet terítékre egy SMR-szállító kiválasztása, ha már van belőlük üzembe helyezett és működési tapasztalatokkal is rendelkező példány. A mérlegelésre az évtized vége felé kerülhet sor. A hazai illetékesek addig is szemrevételezik a folyamatban lévő fejlesztéseket.

E megközelítésben (tehát a Roszatomot figyelmen kívül hagyva) a Rolls-Royce áll az élen. Azonban a társaság SMR-ként kínált portékája messze nem kicsi: 470 megawattos. Majdnem akkora, mint egy paksi blokk, holott a közmegegyezéses SMR-definíció 300 megawattban állapítja meg a felső határt. Moduláris volta azonban vonzó, mert mellette szól a

• a gyorsabb, akár sorozatban is történő gyárthatóság,
• a könnyebb összeszerelhetőség,
• az egyszerűbb engedélyeztetés
• és az előbbiek miatti olcsóság,

bár ez utóbbit érdemes lesz majd megawattra vetítve is összehasonlítani a hagyományos reaktorokéval.

Tart a brit–kanadai SMR-építési verseny

A Roll-Royce beindult: alig néhány napja, november 13-én rendelt tőle három blokkot az észak-walesi Wylfába a Great British Energy, egy tavaly szeptemberi megállapodás értelmében pedig – amelynek részeként a csehországi állami CEZ 20 százalékhoz jut a Rolls-Royce-ban – a CEZ és a Rolls-Royce együtt három gigawattnyi csehországi (temelíni) SMR-kapacitás telepítését készíti elő.  

Azonban a brit cég első ilyen reaktora leghamarabb 2030-ra épül meg, ahogyan nagyjából a GE Vernováé is. Vagyis a magyar energetikai szakembereknek nagyjából ekkortól kell várniuk az első nyugati üzemi tapasztalatokat.

A GE Vernova Hitachi Nuclear Energy 2029-re ígéri a kanadai Darlingtonba tervezett négy BWRX-300-as reaktorból az első átadását. A terepi munka már tart. Ez lesz az első SMR a nyugati világban. Nem teljesen új konstrukció, de ez – ahogyan az oroszországi SMR-nek is – az előnyére válik, mert a főbb alkatrészei már bizonyítottak. A lelke, a 300 megawattos reaktor egy tizedik generációs konstrukció. A BWRX-300 legnagyobb alkatrészét, a reaktornyomás-tartályt a BWXT beszállító cambridge-i (Ontario) üzemében gyártják.

Némi bürokrácia is hátravan

„Országgyűlési határozatra van ahhoz szükség, hogy a konkrét előkészületek elinduljanak egy atomerőmű telepítése érdekében, ez történt a Paks II. projekt előtt is” – emlékeztette a Világgazdaságot Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az Atombiztos oldal szerzője és szerkesztője.  Ugyanakkor – mint jelezte – a magyar kormány már november 11-én benyújtotta az Országgyűlésnek az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdése alapján a kis moduláris reaktorok jövőbeli magyarországi alkalmazásához szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslatot. Ennek indoklása kiemeli, hogy Magyarország eddig több együttműködési megállapodást kötött az SMR-technológia kutatására és előkészítésére. 

Emellett ugyanezen a napon a kormány benyújtotta az atomtörvény kis moduláris reaktorok létesítése és hatósági felügyelete megteremtése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslatot is. A törvényjavaslatot és a határozati javaslatot az Országgyűlés várhatóan hamarosan elfogadhatja.

Hárfás Zsolt kiemelte, hogy jelenleg az USA-ban öt-hat lehetséges SMR-koncepció létezik, amelyek még csak fejlesztés alatt állnak, azaz nem áll rendelkezésre biztonságosan, már kereskedelmi üzemben lévő ilyen technológia. A GE Vernova termékével folyó beruházásra a kanadai kormány 20,9 milliárd kanadai dollárt (13,2 milliárd eurót) szán. Az első blokk kereskedelmi üzemének kezdetét 2030-ra tervezik, a másik háromét a 2030-as évek közepére. (A fenti, 2029-es dátum csak az átadásra vonatkozik.)

A szakember az oroszországi SMR-eket sorozatban gyárthatónak, exportképesnek nevezte, miután azok az eredetileg az új generációs orosz atomjégtörőkhöz készült RITM-200 típus továbbfejlesztett változatai.