Gázszállítók: Túl kell élni 2013-at
Küszöbön áll a korábbi tervek egy másik felülvizsgálata is, elsősorban a gazdasági válság kedvezőtlen hatásai miatt. A társaság 90 napot kért arra a Magyar Energia Hivataltól (MEH), hogy újból megszondázhassa azokat a lehetséges ügyfeleit, amelyek a múlt évben már szándéknyilatkozatban jelezték: a következő években nőni fog a gázigényük. Ezek begyűjtését a MEH írta elő az FGSZ-nek annak igazolásaként, hogy valóban gazdaságosan megvalósítható az ország nagynyomású gerinchálózatának tízéves fejlesztési terve. Az ismételt megerősítésre azért van szükség Zsuga János szerint, mert az elmúlt egy évben megváltozhattak az érintett társaságok várakozásai. Ha a cégek módosítják korábbi elképzeléseiket, arról az FGSZ tájékoztatni fogja a hivatalt.
A MEH által kétévente felülvizsgálandó, és legutóbb tavaly elfogadott terv tíz év alatt 100 milliárd forintnyi beruházást feltételez. „A fő célja az, hogy feloldjuk az országban domináns, keletről nyugatra tartó szállítási irányt. Ennek megvalósítása a mainál rugalmasabb ellátásbiztonságot és nagyobb tranzitot tesz lehetővé” – magyarázta a vezérigazgató. A terv szerint az idén a Városföld-Győr vezetéket kellene megtervezni, az építkezés jövőre indulhatna. A vezeték révén javulna a budapesti gázgyűrű ellátása, és nőhetne nyugati irányú tranzitunk.
Ettől függetlenül is évente mintegy 10 milliárd forintba kerül az FGSZ által üzemeltetett hálózat működőképességének fenntartása. E rendszer hatékonyabb kihasználását is lehetővé teszi az az új kezdeményezés, amely szerint az FGSZ és romániai partnere közösen értékesítené a két ország közötti határkeresztező kapacitásokat.
A tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és nagyon nagy a nemzetközi érdeklődés az elképzelés és a további alkalmazások iránt. A kereskedelmi időszak elején főként Magyarország felől áramlana a gáz Románia felé, később viszont, a romániai gáztermelés felfutásával megfordulna a szállítás fő iránya.
A kezdeményezés jelentőségét Zsuga János a térségben folyó gázszállítási gondolkodásmód-váltással magyarázza: a korábbi gázellátási modellek vagy nem voltak kellően kielégítőek, vagy nem haladt a megvalósításuk a kellő ütemben. Ma Európában újból előtérbe kerültek a kétoldalú gázszállítási megoldások, gőzerővel folynak a piacegyesítések. „Nekünk földrajzilag a délkelet-európai térség olyan egybefüggő terület, ahol a gázinfrastruktúránk alapján van mit keresnünk” – mondta. A magyar-román platform sikere esetén hasonlót lesz érdemes létrehozni a szerbiai, az ausztriai és az ukrajnai határon is.
Avezérigazgató elutasította a feltevésünket, hogy a magyar-román platform beindítása ütközne a CEEGEX magyar gáztőzsde érdekeivel. Az FGSZ ugyanis – mint kiemelte – nem gázt, hanem vezetéki kapacitást értékesít, amit viszont minél hatékonyabban kell eladnia. „Tudomásul vettük, hogy a kormány a gáztőzsde létrehozását és működtetését egy másik céghez rendelte, ettől azonban nekünk még mennünk kell előre, folytatnunk a saját stratégiánk megvalósítását” – jelentette ki.
A társaság a magyar-szlovák interkonnektort építő Magyar Gáz Tranzit Zrt. megbízásából tavaly összeállította az érintett vezeték műszaki tartalmát, lebonyolította a kivitelezési közbeszerzést, az építkezés már folyik. Most a két cég rendszerének együttműködésének feltételeiről tárgyalnak a fejlesztési tárca koordinálásával.
Bármelyik pillanatban beindulhat az Ukrajnába tartó, Magyarországon keresztüli tranzit, ehhez január 1-je óta minden engedély megvan, és adott a tarifa is. Az érdeklődés nagy, de szállítási szerződés még nincs. Magyarországon keresztül napi ötmillió köbméter gáz továbbítható Ukrajnába, ami önmagában hatalmas tétel, de igény esetén a kapacitás növelhető is. A társaság sok éve továbbít gázt Szerbiába és Boszniába, de szállít Romániába és Horvátországba is.
Minél több gáz halad át a rendszeren, annál alacsonyabb a tarifa, amit egyébként a gáz mennyisége mellett a szállító társaság elismert tőkeköltsége, és a szállító rendszer amortizáción keresztül meghatározott értéke alakít.
Változó gázellátási elképzelések
A régió országai eredetileg önellátók voltak, majd egyetlen, hatalmas importvezetéken keresztül jutottak gázhoz. Következett a beszerzések diverzifikálása, ekkor épült az ország öt új interkonnektora is. Mivel ez sem adott igazi megoldást, az FGSZ kezdeményezte NETS néven a térség nagynyomású földgázrendszereinek összekapcsolását, de ez is elakadt. Ekkor a keletről nyugatra tartó gázszállítás egyoldalúságának oldására kezdett az FGSZ dolgozni a lengyelekkel és a horvátokkal az észak-déli gázfolyosón, ami a gáz árának esését hozhatja. Ám ez sem haladt kellően, majd az FGSZ által javasolt, a meglévő horvát-magyar-lengyel-ukrán korridor előtérbe helyezése sem. Ma újból a kétoldalú gázszállítási megoldásokon van a hangsúly.
