Brüsszelben hirtelen felébredtek, mindenáron atomot akarnak: Kína már kiütéssel győzött és egy baráti tasli is érkezett

Kína atomerőmű-kapacitása elérte a 125 millió gigawattot, vagyis jóval nagyobb az Egyesült Államok 97 gigawattjánál – tartalmazza a Kínai Atomenergia Szövetség által közzétett Kék Jelentés. A dokumentum az ország nukleárisenergia-ágazatának 2026-ig terjedő tervét tartalmazza.

Kínában jelenleg 60 atomerőművi blokk üzemel kereskedelmi forgalomban. További 36 blokk épül, ami a világszerte építés alatt álló atomreaktorok több mint fele. Ezenkívül 16 blokk már megkapta az állami engedélyeket, és már tart az építésük előkészítése. 

Az Egyesült Államokat sokáig a legerősebb atomenergia-iparnak tartották. Az USA-ban korábban 99 atomreaktor működött; most 94 reaktor üzemel 54 atomerőműben. Ezek nagy részét azonban legalább 50 évvel ezelőtt építették, és az összesített, 96 952 megawatt kapacitásuk kisebb Kínáénál. Franciaország 57 reaktort (63 gigawatt), Oroszország pedig 36-ot (28,6 gigawatt) üzemeltet.

Európa is felébredt – jöhetnek az atomerőművek

Az Európai Bizottság tíz év után csak most javasolta az uniós tagállamoknak, hogy a megújuló energia mellett a nukleáris energiát is vegyék fontolóra. A lépést az USA és Irán közötti Perzsa-öbölbeli konfliktus körüli válság indokolta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli tájékoztatón elmagyarázta, hogy drága a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függés. 

Ugyanakkor Európának mindene megvan a tiszta és a nukleáris energia előállításához is. Ezért Von der Leyen felszólította az EU tagállamait, hogy törekedjenek e cél elérésére, és aktívabban álljanak át az unió gazdaságában a villamos energiára, beleértve a közlekedési rendszereket és a fűtést is. Ám ezzel nem minden uniós tagország ért egyet. Amikor a bizottság elnöke egy hónapja stratégiai hibának nevezte az atomenergia részesedésének csökkentését Európa energiamixében, Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy ő  is ugyanígy gondolja, de Németországban az atomenergia feladásáról szóló döntés végleges.

Több és tiszta áramra van szükség

Az elmúlt év az áttörés éve volt az atomenergetikában az Atombiztos összefoglalója szerint: minden korábbinál több ország tervez új atomerőművet építeni, és számos jelenleg üzemelő blokk üzemidő-hosszabbítását is tervezik. Pillanatnyilag 62 atomerőművi egység épül a világban, és további 400-450 létesítését tervezik. A Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook 2025 című kiadványának mindhárom forgatókönyve előrejelzi a megújuló energiaforrások mellett nukleáris alapú áramtermelés nagymértékű növekedését is. Az Európai Unióban jószerével egyedül maradtak az EU-ban az atomenergiáról lemondó országok, azaz Németország, Ausztria és Luxemburg.

• Már a korábban atomenergia-ellenes Svédország is feladta álláspontját.
• Szerbia is atomerőművet építene, már egyeztet a lehetséges szállítókkal.  
• Olaszországban 2025 az atomenergia rehabilitációjának éve volt, bár atomerőmű-építés még nem indult.
• Dániában az elmúlt év a tabuk lebontásáé volt: az atomenergia bekerült be a kormányzati szintű szakmai mérlegelés körébe.
• Lengyelország egyértelműen a nukleáris kapacitások kiépítésére készül, a munkát már megkezdte.
• Csehország dél-koreai közreműködéssel tervez új blokkokat.
• Kis moduláris reaktorokat is telepítene Csehország és Lengyelország mellett Románia és Bulgária, illetve Magyarország is.
• Magyarországon februárban indult az orosz, 3+ generációs VVER-1200 típusú blokkok építése, ilyenből már hat áll kereskedelmi üzemben. 

Az idén világszerte összesen 13 új atomerőművi egység átadása várható például Kínában, Indiában, Törökországban, Bangladeshben, Oroszországban. Ezek közül kiemelendő a törökországi Akkuyu atomerőmű beruházása, hiszen ott egyszerre – az egyiptomi projekthez hasonlóan – négy orosz 3+ generációs VVER-1200 típusú blokk épül, amelyek közül az első már 2026-ban megkezdheti működését.