Nagy változások jönnek a MÁV-nál
Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának elmondása szerint káosz uralkodott a cégnél, amelyhez tavaly nyár elején érkezett meg az új menedzsment. A vezetés az őszre dolgozta ki a csoport átalakítására vonatkozó tervet, a fő cél az utazási igények összehangolása és a hatékonyság javítása volt. A terv egyik fő elemeként leválasztják a pályavasút üzemeltetését a MÁV Zrt.-ről. A tevékenységet átvevő Nemzeti Vasúti Pályaüzemeltető Zrt. (NVP) bejegyzése már tart. A cég áprilisban kezdi meg tevékenységét. Szintén áprilistól a MÁV személyszállító leányvállalatához kerül a vontató (MÁV-Trakció) valamint a gépészeti és karbantartó (MÁV-Gépészet) leánycég tevékenysége. A MÁV-nál illetve a MÁV-Startnál maradó, nem vasútüzemi tevékenységek (például a bérszámfejtés) is külön szolgáltató leánycégbe kerülnek. Ekkortól már csak a holdingközponti feladatok és a MÁV-társaságok adósságai lesznek a MÁV Zrt.-nél. Mindez a párhuzamosságok felszámolását ígéri, és jelentős megtakarítást hoz, illetve máris hozott. Már most a harmadával kevesebb vezető és felsővezető van a MÁV-nál, mint tavaly, így két vezérigazgatói és öt vezérigazgató-helyettesi poszt is megszűnt.
változások éve 2013 abból a szempontból is a MÁV-nál, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi együttműködések. Bár a Malév megszűnése miatt parkolópályára került a repülőtéri gyorsvasút egy kínai partnerrel való létrehozása, de sok lehetőséget kínál a transzszibériai áruszállítási útvonalon való aktivizálódás ugyanúgy, mint az orosz-magyar áruszállítási kooperáció.
Ez utóbbi érdekében a MÁV az osztrák hátterű Rail Cargo Hungáriával fogna össze. „Jogilag nincs akadálya, de terítéken sincs, hogy önálló áruszállító leányvállalatot hozzunk létre a magyar-orosz kapcsolatok kihasználása. Nem adottak a személyi feltételek sem, és teherkocsiparkunk sincs” – válaszolt a Világgazdaságnak Dávid Ilona. Mint mondta, a MÁV célja nem az áruszállítási piacra való belépés, hanem a pályahasználati (és egyéb szolgáltatási) díjbevételek növelése, tehát érdekelt minden vasúti fuvarcég megbízásainak növekedésében. Nincs szó a széles nyomtávú vasút magyarországi meghosszabbításáról sem, egyelőre a Záhonyig elvezető, érintett infrastruktúra sincs kihasználva. Így a magyar-orosz vasúti együttműködés éppen a záhonyi térségi feladatokat érinti.
A vasúti pályák idő- és pénzigényes javítása, cseréje céljából hároméves, gördülő tervet dolgozott ki a menedzsment. A beruházások az uniós szállítási folyosókon lévő pályákra összpontosítanak.
Halad a MÁV ingatlanportfóliójának a rendbe tétele is. A sportcélú létesítmények többsége átkerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, onnan pedig új tulajdonosokhoz. Ám a folyamatnak még közel sincsen vége: ezután kell dönteni mintegy kétezer olyan MÁV-ingatlan sorsáról, amely nem kapcsolódik a vasútüzemhez.
Az idén tavasszal elkészül a MÁV-Gépészetnél két IC+ vasúti személykocsi prototípusa. „Előbb látnunk kell és ki kell próbálnunk a járműveket, és megtudni, hogy gazdaságosabban beszerezhetők-e és üzemeltethetők-e mint a más forrásból valók. Amennyiben igen, akkor vizsgálhatjuk meg, hogy érdemes-e beindítani a gyártásukat” – mondta lapunknak a személyszállító leányvállalat vezérigazgatója.
Ungvári Csaba elmondta, hogy a társaság az utas központúság jegyében eddig is számos fejlesztést vezetett be, illetve vezet be hamarosan. Ilyen az otthoni vonatjegynyomtatás, a vonatjegyek mobilegyenlegről való megvásárlása, kedvezménye felkínálása, pályaudvari szolgáltatások bővítése.
A MÁV-Start szolgáltatásainak a javítására nagy szükség is van, hiszen közeleg a vasúti személyszállítás liberalizációja. „Nem engedhetjük, hogy kicsússzanak a kezünkből a leghatékonyabban működtethető vonalaink. Már dolgozunk rajta, hogy ne így legyen” – jelentette ki Dávid Ilona.
Beérőben az intézkedések
Előzetes adatok alapján a MÁV üzletágainak együttes (nem konszolidált) bevétele 351 milliárd forint volt a 2011-es, 373 milliárd forint után. A csökkenés mögött főként a pályavasúti szolgáltatások kisebb bevétele állt, ismertette Bádonfainé Szikszay Erzsébet, a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor az állam tavaly már lényegében megtérítette az általa megrendelt pályavasúti közszolgáltatások költségeit, vagyis a 2011-es 21 milliárd forintot követően most 67 milliárdot fizetett. Így már nulla körüli lehetett a tevékenység előzőleg még mínusz 29 milliárd forinton állt üzleti eredménye. Tavaly a MÁV Zrt. 205 milliárd forintról 156 milliárdra csökkentette az adósságait, a törlesztésen belül 19 milliárd forint önerőből származott. Az elmúlt évben úgy zsugorodott kissé a csoport létszáma, hogy közben visszavett korábban kiszervezett tevékenységeket.
