Irányokat kap a hazai logisztika

Május végére kell elkészülnie az ország középtávú logisztikai stratégiájának, ez alapozza meg a 2014–2020-as évekre vonatkozó hazai logisztikai forrásokat és pályázatokat. A munka felelőse a nemzetgazdasági miniszter, a stratégiának az ágazat szakmai szövetségeivel, valamint az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együttműködve kell elkészülnie. Utóbbinál megtudtuk, hogy a stratégiához hatásvizsgálat is készül.

„A magyar logisztikai szakma azt várja a készülő stratégiától, hogy az egyes közlekedési ágak (közút, vasút, vízi- és légi szállítás) logisztikai rendszerei számára meghatározza az egységes fejlesztési irányokat, felszámolja az egyes irányzatok közötti torzulásokat (például a közúton csak jelképes útdíj van, míg a vasúton mindenütt van pályahasználati díj). Várja továbbá, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, meghatározza a súlyponti elemeket, üzemeltetési stratégiákat, egyszerűsítse a szabályzó rendszereket és az egész ország közlekedési, logisztikai rendszerének versenyképességét javítsa” – válaszolt lapunknak Bíró Koppány, Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára. Hozzá hasonlóan reméli a szegmens különböző területei érdekeinek az összehangolását a közúti árufuvarozói szakma részéről a Révész csoport vezérigazgatója is. Székely Zsolt szerint az áruszállító és a logisztikai szakma örömmel fogadja a terület egységes szabályozását, amely az érintett szolgáltatók érdekeit képviseli a nemzetgazdasági stratégia egyik elemeként. Székely Zsolt közgazdászként úgy látja, szerint a stratégia hozzásegítheti az ehhez egyébként minden adottsággal rendelkező Magyarországot ahhoz, a logisztika több területén is olyan térségi központtá fejlessze, amilyen szerep felé már jó úton halad az ország a közúti áruszállítás terén. Logisztikai központoknak kell kialakulniuk a kelet-közép-európai ipari háromszög magyarországi részén. A Daimler már Magyarországra hozta e tevékenységét, a Michelin az egész kelet-európai logisztikáját a nyíregyházi bázisáról irányítja. Példájukat akkor követhetik más a Magyarországra gyártást hozó további vállalatok, ha abban gazdaságilag érdekeltté válnak, például adó jóváírási lehetőségeknek a jó infrastruktúrának, vagy beruházás-támogatásoknak köszönhetően.

A vasúti áruszállítói szakma viszont már annak is örülne, ha a stratégia legalább a tranzitot szolgáló vonalak minőségi javítását, egységesítését előírná. „Nem 160-nal akarunk száguldani. Elég lenne a lassújelek felszámolása is, hogy Záhonytól Hegyeshalomig 5-6 nap helyett 10 óra alatt el lehessen jutni, és a pályák rossz állapota miatt nem kellene korlátozni a vagonok tengelyterhelését” – mondta lapunknak egy érintett cég illetékese.

Kombinált fuvarozás, ukránokkal

Kombinált áruszállítási megállapodás formálódik Magyarország és Ukrajna között, erről Mikola Azarov ukrán miniszterelnök múlt csütörtöki, Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után jelent meg hír a Magyar Közlönyben. Ukrajna kész a magyarországi vasúti áruszállításhoz kapcsolódó, a közös határunk és saját tengeri kikötői közötti fejlesztésékre, de – mint lapunkkal közölte –, a záhonyi logisztikai bázis fejlesztésére nincs pénze. A beruházásra akkor nyitott, ha ahhoz Magyarország hitelt ad, vagy szerez, például az EBRD-től.