Nem elhanyagolhatók ugyan, de nem okoztak súlyos gazdasági problémákat az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerrel (EKÁER) járó adminisztrációs terhek, a szállítási és termelési folyamatokban komolyabb zavarokat nem, késedelmeket azonban okozott a rendszer bevezetése – a többi között ez is kiderült a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) vezetésével készített felmérésből. A kutatásban csaknem 200, zömében létszám és árbevétel alapján is az átlagosnál nagyobb cég vett részt.
A cégek döntő többségénél – 100-ból 82 vállalatnál – legfeljebb két ember foglalkozik az EKÁER-rel kapcsolatos ügyekkel, további 14 százaléknál pedig 3-5 alkalmazott. A legtöbb esetben más területekről csoportosították át a dolgozókat, akik azt tapasztalták, hogy egy-egy EKÁER-szám igényléséhez az esetek kétharmadában maximum 10 perc szükséges.
Minden második vállalatnál úgy becslik, hogy a bevezetéshez kapcsolódó egyszeri költségek – hardver-, szoftverfejlesztés és a munkatársak képzése –, valamint a folyamatosan felmerülő kiadások (a bérek, a külső feleknek fizetendő díjak, illetve a bírságok) éves szinten legfeljebb egymillió forintba kerülnek majd. További 43 százalék válaszolta azt, hogy kiadásai 1 és 10 millió forint között alakulnak. Ennél magasabb összeggel csupán minden tizedik társaságnál kalkulálnak.
A cégek 40 százaléka egyébként kiszervezte az adminisztráció egy részét, főként logisztikai partnerekhez. A nagyvállalatok esetében pedig négyből három élt ezzel a lehetőséggel. A külső partnerek a DUIHK felmérése szerint átlagosan 600-700 forintot kérnek egy EKÁER-szám igényléséért, az érintettek 60 százaléka azonban nem fizet 400 forintnál többet. A válaszadók 15 százaléka pedig úgy nyilatkozott: egy szám igénylése 1600 forintnál is többe kerül. A céges tapasztalatok szerint a hatósági ellenőrzések harmada nem tartott tovább 20 percnél, minden második viszont fél óránál is hosszabb időbe telt.
