Megdöbbentően erős a nosztalgia a szocializmus iránt Szlovákiában
Az 1989. november 17-i csehszlovákiai bársonyos, rendszerváltó forradalom évfordulója kapcsán a DEKK Intézet felmérte, hogyan viszonyul a lakosság a szocialista korszakhoz. A szocializmus iránti szlovák nosztalgia riasztóan magas.
A felmérésből kiderül, Szlovákiában a legtöbb ember nosztalgiát érez a korábbi rezsim iránt.
- Tíz szlovák polgárból hat úgy gondolja, hogy az élet jobb volt a szocializmus alatt.
- A válaszadók 17,4 százaléka szerint sokkal jobb volt az élet a szocializmus idején,
- 17,5 százalék szerint biztosan jobb,
- 29,9 százalék szerint pedig inkább jobb.
- Mindössze a válaszadók 6,4 százaléka mondta azt, hogy sokkal rosszabb volt a szocializmus,
- 3,6 százalék szerint biztosan rosszabb,
- 18,6 százalék szerint pedig inkább rosszabb,
vagyis mindössze a megkérdezettek 28,4 százaléka tette le a garast a jelenlegi, demokratikus, piaci rendszer mellett.
A megkérdezettek 6,8 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Honnan ered a szocializmus iránti szlovák nosztalgia?
A kutatás azt mutatja, hogy a nosztalgiának több oka is lehet. „Az egyik ok az, hogy Szlovákia többet profitált a szocializmus alatt, mint például Csehország. Nyugati szomszédunk számára inkább a stagnálás időszaka volt, míg nálunk felgyorsult az iparosodás. Kelet-Szlovákia számos falvának lakói ebben az időszakban jutottak hozzá a csatornázáshoz vagy az elektromos áramhoz. A szlovák lakosság egy részének ezért pozitívabb emlékei vannak a szocializmusról, mint az ország többi részének” – magyarázza Pavol Kosnác, a DEKK Intézet igazgatója.
A másik fontos ok a gazdasági helyzet.
A lakosság legszegényebb része általában elégedetlen a társadalom állapotával. A fizetések az elmúlt 30 évben tízszeresükre nőttek, de egyes alapvető élelmiszerek ára a tizenötszörösére vagy még ennél magasabbra emelkedett, nem is beszélve a szolgáltatásokról
– mondta Kosnác. A társadalom legszegényebb részét elsősorban az alapvető élelmiszerek és az energia ára érdekli, e tételek közül néhány meghaladta a fizetések növekedését. „Végső soron sok szegényebb ember nem érzi a modern idők előnyeit – nem profitál belőlük” – mutatott rá. A rosszabb közérzet társadalmi okai között szerepel néhány szakma presztízsének elvesztése. Ez érinthette például a bányászokat, a nagyipari munkásokat, de például a hadsereg, a rendőrség tagjait vagy éppen a tanárokat is, akik a szocializmus bukása után elvesztették korábbi társadalmi státuszukat.
