BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
szocializmus iránti szlovák nosztalgia

Megdöbbentően erős a nosztalgia a szocializmus iránt Szlovákiában

Egy felmérés szerint északi szomszédunk lakosságának csupán huszonnyolc százaléka favorizálja a demokráciát. A szocializmus iránti szlovák nosztalgia a romló megélhetési költségekkel és az inflációval párhuzamosan emelkedik.

Az 1989. november 17-i csehszlovákiai bársonyos, rendszerváltó forradalom évfordulója kapcsán a DEKK Intézet felmérte, hogyan viszonyul a lakosság a szocialista korszakhoz. A szocializmus iránti szlovák nosztalgia riasztóan magas.

szocializmus iránti szlovák nosztalgia
Wojciech Jaruzelski lengyel miniszterelnök és Gustav Husak csehszlovák elnök 1984-ben – megdöbbentően nagy a szocializmus iránti szlovák nosztalgia / Fotó: AFP

A felmérésből kiderül, Szlovákiában a legtöbb ember nosztalgiát érez a korábbi rezsim iránt. 

  • Tíz szlovák polgárból hat úgy gondolja, hogy az élet jobb volt a szocializmus alatt. 
  • A válaszadók 17,4 százaléka szerint sokkal jobb volt az élet a szocializmus idején, 
  • 17,5 százalék szerint biztosan jobb, 
  • 29,9 százalék szerint pedig inkább jobb. 
  • Mindössze a válaszadók 6,4 százaléka mondta azt, hogy sokkal rosszabb volt a szocializmus, 
  • 3,6 százalék szerint biztosan rosszabb, 
  • 18,6 százalék szerint pedig inkább rosszabb, 

vagyis mindössze a megkérdezettek 28,4 százaléka tette le a garast a jelenlegi, demokratikus, piaci rendszer mellett. 

A megkérdezettek 6,8 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

 

Honnan ered a szocializmus iránti szlovák nosztalgia?

A kutatás azt mutatja, hogy a nosztalgiának több oka is lehet. „Az egyik ok az, hogy Szlovákia többet profitált a szocializmus alatt, mint például Csehország. Nyugati szomszédunk számára inkább a stagnálás időszaka volt, míg nálunk felgyorsult az iparosodás. Kelet-Szlovákia számos falvának lakói ebben az időszakban jutottak hozzá a csatornázáshoz vagy az elektromos áramhoz. A szlovák lakosság egy részének ezért pozitívabb emlékei vannak a szocializmusról, mint az ország többi részének” – magyarázza Pavol Kosnác, a DEKK Intézet igazgatója. 

 

A másik fontos ok a gazdasági helyzet. 

A lakosság legszegényebb része általában elégedetlen a társadalom állapotával. A fizetések az elmúlt 30 évben tízszeresükre nőttek, de egyes alapvető élelmiszerek ára a tizenötszörösére vagy még ennél magasabbra emelkedett, nem is beszélve a szolgáltatásokról

– mondta Kosnác. A társadalom legszegényebb részét elsősorban az alapvető élelmiszerek és az energia ára érdekli, e tételek közül néhány meghaladta a fizetések növekedését. „Végső soron sok szegényebb ember nem érzi a modern idők előnyeit – nem profitál belőlük” – mutatott rá. A rosszabb közérzet társadalmi okai között szerepel néhány szakma presztízsének elvesztése. Ez érinthette például a bányászokat, a nagyipari munkásokat, de például a hadsereg, a rendőrség tagjait vagy éppen a tanárokat is, akik a szocializmus bukása után elvesztették korábbi társadalmi státuszukat.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.