Háborog a húsipar

Közös fellépésre készülnek az európai húsipari cégek a ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) piacromboló híresztelése ellen. Mint arról beszámoltunk, a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének tegnap közreadott tanulmánya azt állapította meg, hogy a feldolgozott húsok (szalámik, pácolt húsok, sonkák, kolbász, szalonna) fogyasztása bizonyítottan növeli a vastagbélrák esélyét, a vörös húsok pedig valószínűleg rákkeltő hatásúak.

A feldolgozott húsfélék a tumoros betegségek tekintetében az alkohollal, a cigarettával és azbeszttel kerültek egy kategóriába. A megállapítások világszerte hatalmas sajtóvisszhangot váltottak ki, s húsipari érdek-képviseleti szervezetek sorra adják ki a közleményüket, amelyben próbálják enyhíteni a károkat.

Ugyan maga a WHO is hangsúlyozza, hogy a kutatás megállapításai nem igazak minden egyes emberre, hanem a nagy átlagot tükrözik, illetve kis mennyiségben a húsfélékre is szüksége van a szervezetnek, ám ezek a megállapítások már kevesebb figyelmet kaptak. Az Európai Húsfeldolgozók Szövetsége (IMPA) közleményében azt írta, nem helyes egyetlen tényezőnek tulajdonítani egy betegség kialakulását. Szerintük figyelembe kell venni a genetikai adottságokat, az életkort, a környezeti hatásokat, illetve a táplálkozási szokásokat is.

A 28 európai ország 3000 húsipari cégét képviselő szervezet hozzáteszi: eddig az orvostudomány azt vallotta, hogy a változatos és kiegyensúlyozott étrend a legegészségesebb, s ebbe a húsok, húskészítmények mérsékelt fogyasztása is beletartozik. A szervezet szerint az EU-ban napi 24 gramm húsfélét fogyasztanak az emberek, ami nem sok.

A Magyar Húsiparosok Szövetsége határozottan elutasítja és félrevezetőnek tartja a WHO-nak a húsokra és a húskészítményekre vonatkozó rákkockázati besorolását – áll a szervezet közleményében. A világszervezet kijelentése különösen azért érinti súlyosan a magyar ipart, mert a húsfogyasztás az elmúlt huszonöt évben amúgy is drasztikusan csökkent.

A sertéshúsfogyasztás az 1980-as évek végén még 43 kilogramm volt fejenként, míg ugyanez az adat ma 25 kilogramm körül alakul. Marhahús esetén ugyanebben az időszakban 8 kilogrammról 2,5 kilogrammra csökkent a fogyasztás. A hússzövetség azt javasolja, hogy a húsok jelenlegi átlagbevitelét nyugodtan tartsák meg a fogyasztók, sőt szerinte egyes társadalmi rétegeknél a fogyasztás növelése is szükséges lenne a kiegyensúlyozott, egészséges étrend fenntartásához. Ugyanakkor, csakúgy, mint más élelmiszerek esetében is, a túlzott mértékű fogyasztás itt sem ajánlott – ismerik el.

Tudománytalannak és elképzelhetetlennek tarja a WHO tanulmányát a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) is. Mint azt Menczel Lászlóné, a szervezet titkára az MTI-nek mondta, a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott a jelenlegi elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. A sertésből előállított termékeknél pedig figyelembe veszik a fogyasztói elvárásokat, és betartják az egészséges táplálkozás követelményeit. Hozzátette, a WHO hétfői jelentésén nemcsak a magyar, hanem az összes IMPA-tagország képviselője felháborodott, és jelezte, hogy saját eszközeivel fellép ellene, de közösen is küzd a piacromboló híresztelés ellen. Magánvéleményként a VHT titkára hozzátette: „Időszámításunkat figyelembe véve kétezer éve fogyaszt sertést az emberiség, és még nem halt ki.”