Berobbanhat a geotermikus energia korszaka Európában – ugrás előtt a földhőpiac

Már ebben az évben Európa-szerte jelentősen fellendülhet a geotermikus energiaprojektekhez kapcsolódó üzleti tevékenység az Európai Geotermikus Energia Tanács (European Geothermal Energy Council – EGEC) legfrissebb piaci jelentése szerint. A derűlátásra részben az elmúlt év földhőpiaci eseményei adnak okot, de az is, hogy 2026-ban elindulhat az Európai Bizottságnál most készülő Európai Geotermikus Akcióterv megvalósítása, amelynek részeként például egyszerűsödhet az új projektek hatósági engedélyezése. Philippe Dumas, az EGEC főtitkára a 2024-es adatok alapján biztató jeleket lát a feltárások és az Európa-szerte fejlesztés alatt álló új geotermikus beruházások növekvő számában. Azonban – mint leszögezte – a fejlődés üteme attól is függ, hogy rendelkezésre áll-e majd a geotermikus beruházásokat ösztönző pénzügyi, szabályozási és politikai keretrendszer.

Antics Miklós, az EGEC elnöke szerint az elmúlt évek nem voltak könnyűek a geotermikus szektor számára. A gyakran változó energiaárak és a magas kamatlábak elriasztották a befektetőket. Ám már láthatók a fellendülés jelei. Derűlátásra ad okot az említett akcióterv összeállítása és az, hogy a geotermikus energiát végre elismerik Európa fenntartható, rugalmas és karbonsemleges energiajövőjének sarokköveként.

Az EGEC elemzéséből a Magyar Geotermális Egyesület kiemelt néhány fő megállapítást. Eszerint:

• Tavaly Európában három új geotermikus erőművet helyeztek üzembe – egyet Ausztriában és kettőt Törökországban –, ezek együtt 40 megawatt zsinórkapacitással működnek.
• 2024 végére 147 geotermikus erőmű működött Európa-szerte, és további mintegy 50 geotermikus erőmű tervei vannak a fejlesztés különböző szakaszaiban.
• A geotermikus távfűtési és -hűtési (DHC) szektorban tíz új rendszert helyeztek üzembe: hármat Lengyelországban, kettőt az Egyesült Királyságban, egyet-egyet Franciaországban, Görögországban, Romániában, Spanyolországban és Hollandiában.
• Az előbbivel az Európában működő GeoDHC rendszerek száma 412-re emelkedett.
• További mintegy 500 GeoDHC projekt terveit fejlesztik. (A magyarországi felfutást segíti a terület nemrég bejelentett támogatása is.)
• A geotermikus hőszivattyúk értékesítése 2024-ben – Svájc kivételével – az összes európai országban jelentősen visszaesett a kedvező politikai és szabályozási környezet hiánya miatt. Mintegy 111 ezer egység kelt el.
• 2024-ben Európában rekordszámú, 17 kutató felmérést végeztek, míg 2023-ban 10-et.
• 2025 első felében legalább 10 új 3D-s szeizmikus mérés indult, és az év hátralevő részére is több felmérést jelentettek be.

Az EGEC a kútfúrási igény exponenciális növekedésére számít 2025-től. Ez az Európa-szerte fejlesztés alatt álló geotermikus energiaprojektek nagy számának – köztük mintegy 50 erőműnek és több mint 500 távhő- és hőszivattyús projektnek –, valamint a kutatási programok számának folyamatos növekedésének köszönhető.

Jók az európai földhőpiac kilátásai

Jelenleg körülbelül 50 geotermikus erőmű van a fejlesztés különböző szakaszaiban, vagyis a kezdeti kutatástól és fúrástól a hálózati csatlakozás előkészítéséig – olvasható az EGEC elemzésében. A múlt évtől 2024-től további két projekt lépett be a fejlesztési fázisba. A területet Németország vezeti 17 fejlesztés alatt álló projekttel és további 18 olyannal, amely az előzetes vizsgálatnál tart. A második helyen Törökország áll 7 fejlesztés alatt álló és 10 vizsgálat alatt álló projekttel.

Európa-szerte 193 geotermikus erőműre vonatkozó javaslatot vizsgálnak, elsősorban Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban és Törökországban. A kutatás azonban új piacokon is egyre nagyobb lendületet vesz, például Görögországban és Spanyolországban.

Az elmúlt években előrehaladott projektek kettős fejlődést tükröznek a geotermikus ágazatban. Egyrészt a bináris ciklusú technológiák növekvő érettsége lehetővé teszi a nagyobb léptékű létesítmények fejlesztését. (A bináris ciklusú erőműveknél nem a vízgőz hajtja a turbinát, hanem egy másik, alacsonyabb forráspontú munkaközeg.) Másrészt újra megnőtt az érdeklődés a kisebb erőművek, különösen azok iránt, amelyeket kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre (CHP) vagy kogenerációra terveztek. Emiatt a fejlesztők egyre inkább projektcsoportokat keresnek, akár ugyanazon a geológiai medencén belül, akár több régióra kiterjedően, hogy elosszák a kockázatot és egyszerűsítsék a fejlesztést.

Az elemzés arra jutott, hogy tízévnyi várakozás és lassú piaci fejlődés után, amikor az elmúlt öt évben mindössze három geotermikus kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművet telepítettek, 2024 jelentheti az új fejlesztések kezdetét a geotermikus kogeneráció terén Európában.

A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő geotermikus erőművek iránt megújult az érdeklődés magas hőmérsékletű mezőkben (például Izlandon) és a közepes hőmérsékletűekben is – bináris rendszerekkel Németországban, Magyarországon és Szlovákiában.