BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alig van pénz a fejlesztésekre

A hazai víziközmű-társaságok döntő többségének nincs pénze arra, hogy karbantartsa, fejlessze, bővítse eszközeit a stabilabb szolgáltatás érdekében – tájékoztatta a Világgazdaságot egy vízügyi szakember. Látszólag minden rendben van: az érintett társaságok mindegyike rendelkezik a kötelezővé tett 15 éves gördülő fejlesztési tervvel (bár a frissítésükkel többen késnek). Csakhogy e tervek úgy születtek, hogy az azokat jóváhagyó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzőleg többet visszadobott, mert elégedetlen volt a beruházások forrásaként megjelölt tételekkel: ez sokszor bérleti díj vagy vagyonkezelés volt, amit a hivatal nem fogadhatott el (a pénzről nem a szolgáltatónak, hanem a tulajdonosnak kell gondoskodnia).

Hozzá lehet férni persze uniós támogatáshoz is, de csak víziközmű-vagyonelemek létesítéséhez, ilyenek a vízművek, a szennyvíztisztító telepek, a hálózatok. A szolgáltatók működéséhez szükséges karbantartásra, gépvásárlásra, laboratóriumi és informatikai fejlesztésekre, irányítástechnikai beruházásokra nincsenek külső források, azokat önerőből kell megoldani, az viszont jellemzően nincs.

A MEKH-hez újból beadott tervek így jóval szerényebbek lettek, már csak a legszükségesebb elemeket tartalmazzák. Forrásunk szerint amíg a társaságok bevételét meghatározó díjak nem tartalmaznak minden indokolt fejlesztésre fedezetet, addig csak állami támogatással oldhatók meg e gondok. Ezek idő múltán sokasodnak: egyes rendszereken akár kétszáz éves lemaradásokat görgetünk magunk előtt, míg Nyugat-Európában a legrosszabb érték is 50-60 év. Mivel néhány év alatt nem hozható be több évtizedes lemaradás, a szakma szerint országos rekonstrukciós tervre is szükség volna. Vannak jó adottságú hazai víziközmű-társaságok, amelyeknek a rendszerei jó állapotban vannak, de több az ellenpélda, főleg a kis cégek területén, amelyek már nagyobbakba integrálódtak az elmúlt években.

A hazai víziközműszakma összességében 2014-ben és tavaly is veszteséges volt. Bevételük 2012 óta esik a KPMG tanulmánya szerint, főleg a csökkenő vízfogyasztás és lakossági tarifák lefaragása miatt. Külön gond, hogy a rendkívül magas fix költséghányaddal működő iparágnak a hálózata hossza alapján kell a tovább nem hárítható közműadót fizetnie, ugyanúgy, mint a többi, nála sokkal nagyobb árbevétellel dolgozó vezetékes ágazatnak. A terület a törvényileg előírt összevonások után ma 42 társaságból áll, ezeknél mintegy 20 ezren dolgoznak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.