Cégvilág

Nem keltek el a légierő MiG–29-esei

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megint nem talált vevőt a hazai légierő egykori MiG–29-es flottájára, pedig kínált mellé hajtóműveket, más tartozékokat, még rakétát is.

Eredménytelenül zárult a 19 MiG–29-es vadászrepülőgép értékesítésére kiírt pályázat, egyetlen licitáló sem volt – közölte a Világgazdasággal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Az elektronikus aukción a magyar légierő egykori vadászgépei mellett 20 hajtóművet és 293 egyéb tartozékot, rakétákat is kínáltak a csomagban. A kikiáltási ár 2,8 milliárd forint volt, ami jól tükrözi a gépek valós értékét, hiszen 1993-ban a 28 gépből álló flottát eredetileg 800 millió dollárért vásárolta meg a magyar állam – az orosz államadósság terhére.

A vásárláskor a magyar kormánynak nem igazán volt választása, mert az orosz fél más olyan termékkel, szolgáltatással nem akart fizetni, amelyre Magyarországnak szüksége lett volna. Így maradtak a vadászgépek, amelyek akkor ugyan technikai előrelépést jelentettek a légierőnek, de a gépekben rejlő lehetőségeket soha nem tudták kihasználni, ráadásul az állandó pénztelenség miatt a bevethető flotta gyorsan fogyatkozott. A gépek kivonására 2010-ben, alig 17 év szolgálat után került sor – az eredeti 28 repülőből akkor már csak négy volt bevethető. A 28 gépből mindössze három olyan akadt, amely ezer óránál többet töltött a levegőben a 17 év alatt, de volt olyan gép is, amely 200 órát sem repült a kivonásáig, ugyanis alkatrészbányának használták.

A gépek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kezelésébe kerültek azzal a céllal, hogy adja el őket, de ez a mostani, sokadik nekifutásra sem sikerült. Ennek az az oka, hogy egy 2002-es orosz–magyar kétoldalú megállapodás szerint a NATO-tag Magyarország csak a gyártó ország kormánya, vagyis az Orosz Föderáció engedélyével értékesíthetné a gépeket, ez a kettős követelmény pedig jelentősen leszűkíti a potenciális vevőkört. A másik ok jóval prózaibb: az elmúlt nyolc-tíz évben a szabad ég alatt tárolták a gépeket, ezért már elveszetették vadászgépjellegüket, gyakorlatilag csak teljes gyári felújítás után lehetne újra repülőgépnek nevezni őket. További érdekesség, hogy a mostanit megelőző, 2017-es értékesítési kísérlet során az MNV még 23 gépet kínált eladásra, a csomag a mostani árverésen 19 gépre szűkült, és az ár is jelentősen csökkent az akkori 4,8 milliárd forintról. Bár az MNV Zrt. időről időre árverésre bocsátja a gépeket, a jogi és technikai akadályok miatt nagy valószínűséggel megsemmisítés vár rájuk, esetleg néhány közülük emlékműként végzi.

Terítéken a légvédelmi rakéták beszerzése

A Magyar Honvédség a mostani beszerzéseinek összege alapján a MiG–29-es flotta eredeti árának többszöröséért vásárolhat nagy értékű haditechnikát. A légierő a közel­jövőben húsz új, többcélú könnyű- és 16 közepes szállítóhelikoptert vásárol az Airbus Helicopterstől, a két ügylet értéke elérheti az 500 millió eurót, bár hivatalos adatokat sem a vevő, sem az eladó nem közölt. A honvédség a Zrínyi 2026 program keretében fejleszti a páncélos fegyvernemét: 66 Leopard–2-es harckocsit vásárol a német Krauss-Maffei Wegmanntól, és ez a cég szállíthat 24 önjáró löveget is a következő években. Ám a korábbi hírek szerint a beszerzések keretében hamarosan légvédelmi rakétákat is vásárolhat Magyarország, várhatóan amerikai fegyvergyártó lesz a befutó. | VG

A repülők

2,8

milliárd forintért sem kellettek senkinek

Ezek is érdekelhetik