Brutális reálbércsökkenés után
A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 144 000 forint volt.
Mindez az 5,7 százalékos tavalyi infláció mellett azt jelenti, hogy átlagosan 3,4 százalékkal kevesebbet értek a bérek, mint egy évvel korábban. Ehhez fogható reálbér-csökkenés öt évvel ezelőtt volt utoljára Tény, hogy az bérátlagot jelentősen lerontja a közfoglalkoztatottak alacsony keresete, ám ezt nem számítva is csökkent a bérek vásárlóértéke a versenyszférában, átlagosan 1,2 százalékkal.
„Már tavaly év közben világosan látszott, hogy baj lesz a reálbérek alakulásával” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunknak kifejtette: „a változás alapvető oka az, hogy megszűnt az adójóváírás. A minimálbérnél a bruttó jelentősen nőtt tavaly, ám a nettó nem.
A tavalyi átlagos 2 százalékos nettó keresetnövekedés is tehát csak a jobban keresőket érintette, de még ők is veszítettek az infláció miatt. A minimálbért keresőknél viszont a teljes infláció a veszteséget növelte.”
Az idei helyzet némileg más, hiszen a kötelező bérelemek bruttójának emelkedése ezúttal nettó keresetnövekedést is eredményez. Ezzel együtt is nehezen indulnak az idei bértárgyalások. „Hiányzik a korábban megszokott országos bérajánlás, amely ugyan sosem volt kötelező, de fontos orientációs pontot jelentett” – fogalmaz Pataky. Az MSZOSZ egyébként a közelmúltban 5,2 százalékos béremelési javaslattal élt, amelynél kisebb mértékű emelést csak a felsőbb bérkategóriákban tartana elfogadhatónak a szakszervezeti konföderáció. „Mindezidáig ez a kormány hivatalos inflációs várakozása, ehhez igazodunk. Mivel a tavalyi reálbér-romlást már nem tudjuk kompenzálni, idén az a célunk, hogy tovább ne csökkenjen a keresetek vásárlóértéke” – tette hozzá Pataky. „Nem vagyok meglepődve azon, hogy az elmúlt év negatív teljesítménye után a reálbér-változás is negatív előjelű lett, mindez szomorú, de nem meglepő” – nyilatkozta Dávid Ferenc a Világgazdaságnak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „ha ilyen helyzetben nőne a reálbér, az azt jelentené, hogy a tartalékainkat éljük fel.”
A főtitkár szerint idén is tovább olytatódik ez a tendencia. Az ágazati bértárgyalások esetében Dávid Ferenc a kereskedelmet említette példaként: „az ágazat nem kapja meg három hónapja a minimálbér-emelés kompenzációját, új pénztárgépeket kell beszereznie és munkába állítania, valamint megjelennek a dohányboltok, amelyek szeszesitalt, üdítőt és egyéb termékeket is árulhatnak majd. Egy ilyen helyzetben nem lehet a bértárgyalásokon nagy eredményekre számítani.” Dávid Ferenc szerint a nemzetgazdaság egészében „komoly munkavállalói eredmény” lenne a nulla reálbér-változás elérése 2013-ban.
A jelenlegi helyzetben meglehetősen nehezen haladnak az ágazati és vállalati bértárgyalások. Ennek egyik oka: csak december végén született meg az idei minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodás, sokáig késett a költségvetés elfogadása is, és az adószabályok is képlékenyek voltak még. Az új munka törvénykönyve miatt ráadásul idén újra kell tárgyalni a kollektív szerződéseket is. Bár a jogszabályból olyan változások következnének, amelyeknek révén – például a műszakpótlék miatt – rosszabbul járhatnának a munkavállalók, a kollektív szerződések jelentős részben változatlanul, vagy minimális változtatással maradnak fenn. Ennek oka a munkaadók alkupozíciója. Mivel a bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók összjövedelméről tárgyalnak, olykor érdemes lehet belemenniük alacsony szintű, nullához közelítő béremelésbe annak fejében, hogy a kollektív szerződések korábban lefektetett eredményei változatlanul maradjanak.
Flextronics, Audi, Mercedes
Bár a folyamat lassan halad, megállapodások, vagy megállapodás-közeli tárgyalások már vannak a kollektív szerződéseknél. Ennek értelmében megállapodás van már például a Flextronics, az Audi és a Mercedes esetében. Az egyébként régóta jelentős problémákkal küzdő építőiparban pedig várhatóan a jövő hét folyamán írják alá a mára lényegében finisbe ért tárgyalások eredményeképp az ágazati kollektív szerződést.Ez bérelemekre vonatkozó kikötéseket is tartalmaz.
Ez bérelemekre vonatkozó kikötéseket is tartalmaz. A közmunkások rontják az egészségügy adatait Annak ellenére, hogy tavaly jelentős béremelést hajtottak végre az egészségügyieknél – 86 ezren vihettek haza augusztustól bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést –, a KSH szerint bruttó átlagkeresetük még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik a maga 151 400 forintjával. De a statisztikákat nem csupán az zavarja meg, hogy együtt kezelik az egészségügyi és a szociális ágazatot, de az is, hogy – mint Vasas Szilviától, a KSH munkatársától megtudtuk – a Magyar Államkincstár a közigazgatásból ebbe az ágazatba „helyezte át” papíron a közmunkások jelentős részét, így a januári csaknem 159 ezer forintról az év végére alig több mint 148 ezer forintra csökkent a bruttó bér az ágazatban.
A közfoglalkoztatottaktól megtísztított adaton azonban már látszik a béremelés hatása: míg az év elején kevéssel 162 ezer, decemberben több mint 176 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. Az egészségügyi bértárgyalások március hetedikén kezdődnek – közölte a napokban Szócska Miklós államtitkár.-->
