Ön azt mondta, ha nem emelik meg az alapellátásban dolgozók bérét, akkor az további praxisok megszűnéséhez vezethet.
Van egy középtávú bérmegállapodás a szakdolgozóknál. Idén januárban 14 százalékos béremelés történt ebben a szektorban. A betegellátás teammunkát jelent: ha nincs orvos, az is gond, de ha nincs nővér, az ugyanakkora problémát okoz. Elemi érdek, hogy a szakdolgozók bére is emelkedjen. Ugyanakkor a bérmegállapodások a szakdolgozói közalkalmazotti bértáblára vonatkoznak, a háziorvosi praxisok viszont vállalkozás keretében működnek, ezért az itt dolgozó magánalkalmazott szakdolgozók kimaradnak a béremelésből. Mivel a praxisok bevétele nem emelkedik, ezért valószínűsíthető, hogy a nővérek ott fognak dolgozni, ahol megkapják az emelt bért. Előfordulhat, hogy az orvos a saját bére terhére fizeti ki a szakdolgozókat, de ez ahhoz vezethet, hogy a háziorvosok ebbe belefáradnak, és alulfinanszírozottság miatt megválnak a praxisaiktól. Mindkét változat rontja az amúgy is nehéz helyzetű alapellátást.
Az ösztönzők beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?
Az eredményesség abban mérhető, hogy lassult a háziorvosi korösszetétel alapján prognosztizált praxismegszűnés. Sajnos más irányú javulásról nem tudok. A betöltetlen praxisok támogatására létrehozott letelepedési és praxispályázatokat nem tartom közép- és hosszú távon életképesnek. Ha valahol nem működik egy praxis, annak oka van, és ezt nem szüntetik meg a pályázatok. A másik megoldást, a praxisközösségek létrehozását már jobb iránynak tartom. Ez az alapellátás kompetenciáját, minőségét, a szakmai értékét növeli, és emiatt oda fognak menni a fiatal orvosok. Bár a praxisközösségek esetében a meglévő praxisokat integrálják, ám a csoportpraxisok még ennél is jobb megoldást jelentenek. Ezek már úgy tudnak működni, mint egy mini-rendelőintézet.
Vannak saját adataik az orvoshiányról?
Nincsenek, de nincs is ambíciónk arra, hogy napról napra nyomon kövessük az orvosok külföldi munkavállalását. Ebben előrelépést az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) teljes körű használata hozhat majd, amely nyártól várható, miután a magánpraxisoknak is kötelező lesz csatlakozniuk. Akkor kaphatunk reális képet arról, hogy hány orvos dolgozik ténylegesen Magyarországon. Most a számok azt mutatják, hogy hány orvosnak van működési engedélye, illetve hányan kérnek engedélyt külföldi munkához. Azt viszont nem látjuk, hogy ezek a külföldön munkát vállaló szakemberek csak egy hosszú hétvégére mennek ügyelni Angliába, vagy havonta három hetet Németországban gyógyítanak, de itthon is dolgoznak. Ennél fontosabb lenne azt tudnunk, hogy hány orvos hiányzik a gyógyításból, és melyik szakterületen mekkora a tényleges orvoshiány.
Meg tudja mondani, hogy jelenleg mennyi az orvosok átlagos bruttó bére?
Nem, mert ez sok mindentől függ. A végzettségétől, hogy hány éve van a pályán és egyebek. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az orvos egy munkahelyen, normális mennyiségű munkával – amihez természetesen hozzátartozik az ügyelet is – tudjon tisztességes megélhetést biztosítani magának és a családjának, és ne kelljen még másik két vagy három helyen munkát vállalnia. Az Állami Egészségügyi Ellátóközpont Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága szerint egy tíz éve dolgozó szakorvos jövedelme – tehát nem alapbére – 2018-ban valamivel több, mint 805 ezer forint volt. Azt nem tudjuk, hogy ez hány munkahelyről, mennyi túlmunkával igaz.
A teljes interjút a Világgazdaság hétfői számában olvasható
