Erdő Péter a katolikus egyház hagyományosabb, konzervatív szárnyához tartozik, amely kritikusan viszonyult Ferenc pápaa egyes reformjaihoz, így a decentralizációhoz vagy az egyházon belüli nyitáshoz bizonyos társadalmi kérdésekben. A 72 éves magyar bíborost egy konzervatív koalíció támogatta, ám ennek mértéke nem volt elegendő ahhoz, hogy pápává is válasszák – derült ki a The New York Times cikkéből. Erdő Péter bíboros végül azért sem volt esélyes pápajelölt a legutóbbi konklávén, mivel a bíborosok nagy részét a haladóbb szemléletet képviselő Ferenc pápa nevezte ki, a többség általában más irányvonalat képviselt, ezért a magyar bíboros nem tudott elegendő támogatást szerezni a megválasztásához. Erdő Pétert szellemi tekintélyként tartják számon a Vatikánban, ám nem tartozik a belső hatalmi körhöz és többek szerint nem tudja áthidalni a különböző kontinensek és irányzatok közötti szakadékokat.
A Master Good cégcsoport megkezdheti a nyáron Európa legnagyobb szervestrágya-feldolgozó üzemének felépítését Nyírjákón – derül ki a cég közleményéből.
A beruházás 9,9 milliárd forintba kerül, és a tervek szerint 2026 második felétől üzemel majd a gyártósor.
A Forbes cikke szerint jelenleg 30 ezer tonnát képes a gyár előállítani, a fejlesztéssel ez megháromszorozódik, és eléri a 100 ezer tonna éves kapacitást. Európában a legnagyobb kapacitású, hasonló terméket gyártó üzem kapacitása 70 ezer tonna.
A BioFer Magyarország piacvezető szerves trágyáját készíti, jelenleg hét terméket kínálnak. A Master Good üzemében a nevelés úgynevezett mélyalmos tartással történik, ez azt jelenti, hogy az istállópadozatot alomanyaggal terítik be. A felnevelt csirkék elszállítását követően ez az alom szerves csirketrágyává dúsul fel, ezt hasznosítja a cég a szervestrágya gyártásánál. A Bárány család négy generáció óta foglalkozik baromfitenyésztéssel, cégcsoportjuk, a Master Good dolgozza fel a magyar csirkevolumen ötven százalékát.
Finoman szólva is aggályos hír jelent meg a svéd médiában a svéd kormányzat érintettségéről egy feltételezett bennfentes kereskedelem kapcsán. Ráadásul a kifogásolt ügyletnek magyar vonatkozása is van, hiszen magyar vadászgép beszerzéséhez kötődik. ezúttal az Aftonbladet hozta nyilvánosságra, hogy egy magas rangú svéd kormányzati szereplő egy nappal egy dollárszázmilliós Gripen-szerződés megkötése előtt Saab részvényeket vásárolt. Ezt a bizonyos Gripen-, pontosabban JAS 39C vadászrepülőgép-beszerzést Magyarország hajtotta végre még 2024. február 23-án. Aznap Budapestre látogatott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásokat.
Ennek középpontjában Svédország NATO-csatlakozásának magyar ratifikációja állt. Ezzel egy időben viszont megállapodás született arról, hogy a Magyar Honvédség a már meglévő 14 svéd gyártmányú JAS 39 Gripen többcélú harcászati repülőgépe mellé további négy JAS 39C repülőgépet szerez be. Az egyezség része volt az is, hogy tíz évvel meghosszabbították a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatásokat és kiképzési együttműködés is létrejött. Illetve az is eldőlt, hogy a magyar légierő által lízingelt 14 Gripen 2026-ban magyar tulajdonba kerül.
A tavaly februárban bejelentett, négy új magyar vadászgép beszerzése mérföldkő volt a Saab értékesítésében és dollármilliárdos üzletek előtt nyitott utat. Most viszont kiderült, ha nem is ekkorát, de más is szakított az értékesítéssel, ráadásul éppen a svéd kormányzatban.
Az Axios amerikai hírportál arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 15-én megérkezett Törökországba az Oroszország által javasolt tárgyalásokra még akkor is, hogy Oroszország nem léptetett életbe tűzszünetet május 12-én, ahogy az ukrán vezető korábban hangsúlyozta – írja a Pravda. Ez jelentős elmozdulás Zelenszkij részéről, amit egyébként már ő maga is megemlített vasárnapi X-bejegyzésében.
Az ügy előzménye, hogy Zelenszkij a hétfői tűzszünettől tette függővé a béketárgyalásokat. Ugyanakkor Trump felszólította, hogy mindenképpen fogadja el a Kreml ajánlatát, és utazzon el Isztambulba.
„Késő esti műszak a reptéren. Isten hozta Wang Chuanfu urat, a BYD alapítóját és elnökét Magyarországon” – írta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési ügynökség vezérigazgatója a közösségi médiában. A BYD legfőbb vezérigazgatója az éjjel érkezett Magyarországra, ahol a politikus fogadta a ferihegyi repülőtéren. Azt még nem tudni, hogy a felek miről egyeztetnek. Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, a BYD azt tervezi, hogy az akkumulátoros járművek mellett plug-in hibrid elektromos autókat is gyártani fog az Európába tervezett üzemeiben, köztük az épülő szegedi gyárban. Ez nem meglepő, mivel a cég nagy mennyiségben exportált tölthető (plug-in) hibrideket az Európai Unióba és az Egyesült Királyságba.
Mint ismert,
a szegedi BYD-gyár mintegy 4,5 milliárd dollárból valósul meg, és várhatóan évi 200 ezer járművet fog gyártani 2025 végétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.