Közel húsz kereskedelmi bank esetében merült fel pénzmosás gyanúja Romániában, a rejtélyes ügy számos elemében emlékeztet a Danske Bank körül két évvel ezelőtt kirobbant botrányra. A több vonalon is vizsgált, egyelőre azonban megannyi kérdőjel által övezett ügyletről a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti bizottságának vezetője rántotta le a leplet egy napokban rendezett banki-pénzügyi konferencián. Nicolae Cinteza szerint 16-17 kereskedelmi pénzintézet érintett „furcsa tranzakcióban”, az egyik bank esetében pedig felmerül a pénzmosás alapos gyanúja.
A bukaresti jegybank pénzmosás megelőzésével foglalkozó főosztálya a vizsgálat során feltárta, hogy a gyanús tranzakciót külföldön kezdeményezték, ám a romániai pénzintézetek nem tettek eleget ügyfél-átvilágítási kötelezettségüknek. „A csalás külföldről ered ugyan, ám annak betudhatóan, ahogyan nálunk alkalmazták az ügyfelek megismerésére vonatkozó rendelkezéseket, egyértelműen elősegítettek, folytattak egy pénzmosási mechanizmust Románia területén” – állapította meg Cinteza. A jegybanki illetékes szerint a tizenhét bank közül legalább egy különösen érintett az illegálisan szerzett profit törvényes forrásból származó nyereségként való feltüntetésében, a műveleteket egyetlen egység bonyolította le.
A román főügyészség szervezett bűnözés és terrorellenes ügyosztálya által is vizsgált ügylet másik érdekessége, hogy számos bankszámla tulajdonosa egy dél-romániai eldugott falu több tucat lakosa, akik az eddigi vizsgálatok szerint ukrán és orosz állampolgárok társaságában jelentek meg a számlanyitáskor. Ugyanakkor a számlára mindannyiszor külföldről futott be az első összeg. „Isten őrizz, hogy igazam legyen, de ami ennél a banknál történt, az engem a Danske Bank esetében felmerült bűnrészességre emlékeztet” – jelentette ki a BNR felügyeleti bizottságának vezetője. Cinteza felszólította a romániai kereskedelmi pénzintézeteket, hogy ne habozzanak bezárni minden egyes számlát, amelynek segítségével gyanús pénzmozgást bonyolítanak le, főleg külföldről. A Világgazdaság kereste azt OTP Bank kommunikációs osztályát, hogy a BNR képviselője az üggyel kapcsolatban a 16-17 hitelintézet közt utalhatott-e az OTP Bank Romaniára is, de lapzártánkig nem érkezett válasz.
A Danske Bank pénzmosási botránya 2018-ban robbant ki, amikor a társaság megbízásából készített független vizsgálat kimutatta, hogy több tízmilliárd eurót moshattak tisztára a dán pénzintézet észtországi leánybankján keresztül: 2007 és 2015 között mintegy 200 milliárd euró folyt át devizakülföldi ügyfelek számláin. A gyanús eredetű pénzek főleg Oroszországból, de más volt szovjet köztársaságokból is érkeztek. A világ egyik legnagyobb pénzmosási botrányának tartott bűncselekmény ügyében a dán ügyészség tavaly májusban vádat emelt a Danske Bank korábbi vezérigazgatója ellen. Szeptemberben otthonának hátsó kertjében holtan találták Aivar Rehét, a pénzintézet észt vezetőjét, a hatóságok szerint öngyilkos lett.
