Példátlan recesszióba süllyedt Európa
Európa legnagyobb gazdaságai – a britek kivételével – közzétették második negyedéves GDP- (bruttó hazai termék) adataikat, és immár tény: a kontinens a járvány következményeként az eddig mért legnagyobb gazdasági visszaesését szenvedte el. „Ez a zuhanás akkora, amilyet csak háború idején látni” – idézte a spanyol adatokról José Ignacio Conde-Ruizt, a madridi Complutense Egyetem professzorát a Financial Times. Hispániában egyedüli szektorként a mezőgazdaság tudott növekedni. Az eurózóna többi országában is hasonló a helyzet, de kétségtelen, hogy a legnagyobb csapás Spanyolországot érte: a GDP 18,5 százalékkal zuhant az első negyedévihez képest. Ez még az elemzői várakozásnál is rosszabb 2 százalékponttal. Az eurózónában a visszaesés átlagosan 12,1 százalék, ami csak hajszállal nagyobb a konszenzusnál, ám így is hatalmas, és sok év növekedését radírozza le. A vártnál rosszabb lett a belga és a német adat, jobb a francia, az olasz és az osztrák. A 10,1 százalékos berlini mínusz javította az átlagot, de a német gazdaság is erősen függ a többi európai ország keresletétől.
A gyenge adatok nem rázták meg a piacokat, sőt az euró újabb csúcsra emelkedett, a dollárral szembeni jegyzése túljutott az 1,19-os szinten. Bár a hét végén visszacsúszott 1,18 alá, az elemzők szerint hamarosan megcélozhatja az 1,2-et, sőt az 1,25-ot. Gyenge volt az amerikai GDP-adat is, a tengerentúlon tombol a járvány, a gazdaság újabb tőkeinfúzióra szorul, mindez gyengíti a dollárt. Európában vegyesek, de alapjában véve biztatók az elmúlt hetekben napvilágot látott ipari és kiskereskedelmi számok. Franciaországban például, ahol a GDP a vártnál kevésbé, 13,8 százalékkal esett vissza, a háztartások fogyasztási kiadásai a pénteki adatok szerint júniusban 9 százalékkal lódultak meg. Az elemzők ennek csak a harmadát remélték. A friss GDP-adatok jórészt a helyi járványkorlátozások szigorát jelzik, és az egyes gazdaságok strukturális gyengeségei inkább majd a harmadik negyedévi számokban mutatkoznak meg – írta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank vezető devizaelemzője.
Hasonlóan vélekedett Bert Colijn, az ING fő közgazdásza az eurózónáról, szerinte a különbségek az egyes országok GDP-teljesítménye közt nem voltak óriásiak, a spanyolokat kivéve, ahol aggasztó a helyzet, mert felgyorsult a járvány terjedése. Ez újabb korlátozó intézkedéseket tehet szükségessé, ami a nyári szezonban fokozhatja a járvány előtt évi 80 millió turistát vonzó ország hátrányát. Az idegenforgalom a spanyol GDP mintegy 12 százalékát adja. Az egész eurózónát tekintve is csak most jön a kilábalás neheze. „Az emelkedő munkanélküliség, a csődök és a beruházások gyengesége az általános gazdasági zuhanás új vonásait tárják fel. Ezek a tényezők valószínűleg elhúzódó recessziót sejtetnek, és kilátástalanná teszik a GDP gyors visszaemelkedését a koronavírus előtti szintekre” – írta Colijn. A harmadik negyedévben mindenesetre megugrás várható az európai gazdaságoktól, ám a mértéke messze nem pótolja a kiesést. Olaszországban például, Paolo Pizzoli, az ING szenior közgazdásza szerint százalékosan sem lesz akkora, mint a második negyedévi esés, és a GDP az év egészében 10 százalékot csökkenhet.
A spanyoloknál most a maszkgyártásnak van konjunktúrája, de ennek aligha örülnek
