Az ukrán civil lakosságot az orosz hadsereg részéről ért atrocitásokkal érvelve, valamint azzal, hogy az Oroszországi Föderáció, megtámadva Ukrajnát, megsértette az EBESZ létrejöttét megelőző, 1975-ös helsinki záróokmányt, úgy vélte:

az orosz részvétel a szervezetben veszélyezteti ez európai biztonságot és együttműködést.

Utalva arra, hogy az EBESZ nem egy szoros intézményi keretek között működő nemzetközi szervezet, hanem ennél lazább együttműködési formátum, Kuleba megállapította: Oroszországot nem lehet kizárni, bár „megérdemelné”.

Arra szólította fel az EBESZ vezetését, hogy 

éljen a szervezet adta minden lehetőséggel és elvvel annak érdekében, hogy izolálják Oroszországot.

Fotó: Anadolu Agency via AFP

Az ukrán miniszter azt is szorgalmazta, hogy az EBESZ készítsen „széles körű jelentést” az orosz erők által Ukrajnában elkövetett kegyetlenségekről.

A rzeszówi találkozón részt vett Zbigniew Rau lengyel, Ann Linde svéd és Bujar Oszmani észak-macedón külügyminiszter, a jelenlegi, az előző és a következő soros EBESZ-elnökség (trió) képviselőiként.

Rau a sajtóértekezleten aláhúzta: 

elő kell készíteni Ukrajna háború utáni újjáépítésének tervét, amelyet a lengyel miniszter a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlított.

Újságírói kérdésre válaszolva Rau arra is reagált, hogy Moszkva pénteken 45 lengyel diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánított. Utalva arra, hogy Lengyelország március 23-án döntött a varsói orosz nagykövetség létszámcsökkentéséről és 45 orosz diplomata kiutasításáról, leszögezte: Varsó akkor tudatában volt az államközi kapcsolatokban működő kölcsönösség elvének. Moszkva lépése ezért „semmilyen meglepetést nem jelent” a lengyel fél számára tette hozzá Rau.

Ann Linde hangsúlyozta: minden lehetséges eszközt fel kell használni, hogy véget vessenek az Ukrajnával szembeni orosz agressziónak. Bujar Oszmani példaadónak nevezte „az ukránok hősies ellenállását”.