Nem egyenletes az európai inflációs kép, a tagországok között igen nagy különbségek vannak, a fogyasztói árindex gyakorlatilag újrarajzolja az öreg kontinens térképét – áll a Bloomberg elemzésében. A folyamatok nem a kívánatos irányba mutatnak. Nem arról van szó, hogy a keleti, volt szocialista gazdaságok felzárkóznának a gazdasági fejlettséget és a bérek színvonalát, vásárlóerejét tekintve, épp ellenkezőleg: 

a határokat egyre vastagabb vonalak jelzik, a gazdasági szakadék nő Kelet és Nyugat között az elemzés szerint.

Daily Life And Economy In Poland Near The Ukrainian-Polish Border, A customer during shopping at the supermarket near the Ukrainian-Polish border in Medyka, Poland on March 4, 2022. (Photo by Jakub Porzycki/NurPhoto) (Photo by Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Jakub Porzycki / AFP

Észtország viszi a prímet

A balti országokban mérik a legmagasabb inflációt. Az egykori Szovjetunióhoz tartozó három kis országban az árak emelkedésének üteme meghaladta a 25 százalékot. De 

az Észtország, Lettország, Litvánia alkotta trióból is kilóg Észtország, ahol az áruk és szolgáltatások ára már a spanyolországit, illetve az Olaszországra jellemzőt is meghaladta, így a miniállam lett Kelet-Közép Európa legdrágább országa. 

Szlovákia és Szlovénia nincs sokkal lemaradva tőle, már ami az árszínvonalat illeti.

Az infláció alakulása az Európai Unió átlagához képest
 

Évtizedes álmok foszlanak szerte

A 90-es évek eleje, a kommunista blokk szétesése óta abban a reményben élnek az egykori szocialista országok lakói, hogy egyszer elérik a vágyott nyugati életszínvonalat, azaz felzárkóznak a töretlenül fejlődő európai gazdaságokhoz, és a fizetések vásárlóerejében nem lesz érdemi különbség. Ez 

a folyamat most lelassul, a bérek közötti különbség nő

, a Bloomberg szakértői szerint épp a fizetésbeli különbségek okozták az elmúlt években jellemző nyugatra vándorlási hullámot. 
A helyzetért részben felelős az Európai Központi Bank politikája, a nemrég megjelent energiaválság pedig csak „olaj a tűzre”, ugyanis a tőkeerősebb országokban az energiaár-robbanás kevésbé veti vissza a gazdaságot, mint az eleve sérülékenyebb tagoknál.

Feszültséget okoz, hogy az árak a jövedelmeknél gyorsabban érték el az átlagos európai színvonalat

– foglalta össze a helyzetet Madis Muller észt jegybankelnök. Emlékeztetett, hogy a helyzet eredményeképpen legalább 2024-ig csökken az észt fizetések vásárlóereje, és ez visszafogja a gazdasági növekedést is, ami amúgy is veszített a járvány utáni nagy tempójából.

Csődhullám jön

 – kezdi helyzetértékelését a Swedbank észt leányvállalatának vezérigazgatója. Olavi Lepp szerint azok a cégek, amelyek nem tudják a szükséges mértékben továbbhárítani az emelkedő költségeket az ügyfeleikre, lehúzzák a rolót. Ez a helyzet pedig visszavehet abból az előnyből, amit az észt gazdaság az alacsony költségeinek segítségével az exportőrök között kivívott magának.

Eid al-Fitr preparations in Istanbul ISTANBUL, TURKIYE - APRIL 28: People flock to Spice Bazaar and Mahmutpasa, one of the frequented places of the city, to do shopping for upcoming Eid al-Fitr in Istanbul, Turkiye on April 28, 2022. Arif HĂĽdaverdi Yaman / Anadolu Agency (Photo by Arif HĂĽdaverdi Yaman / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: AFP

A hozzáadott érték lehet a varázsszó

A tallinni Luminor vezető közgazdásza alapvetően optimista. Lenno Uuskula szerint a cégeknek ugyan rövid távú sokkokkal kell szembenézniük, a folyamat hosszabb távon hasznos. Szerinte ugyanis be kell zárni azokat a társaságokat, amelyek nem tudják kigazdálkodni az átlagos fizetéseket. Ha a tisztítótűz végigmegy, akkor új társaságok jönnek létre, amelyek jobban megfizetik alkalmazottaikat, és a munkatársak magasabb hozzáadott értéket termelnek majd meg.
Az 1,3 milliós ország technológiai ipara kimondottan fejlett, ugyanis innen származik a Skype, illetve 10 másik olyan startup, amelyeknek az értéke 1 milliárd dollár felett van.

A litván jegybank vezérigazgatója is a magasabb hozzáadott értékű termelésre való átállásban látja a hosszabb távú lehetőségeket.

 Gediminas Simkus szerint most valóban megugrottak az árak. Ugyanakkor kiemeli azt is, hogy ha a vásárlóerővel kiigazítva nézzük, a megemelt fizetések már meghaladják az Olaszországban jellemző szinteket. A statisztika a jegybankár szerint a minimálbér-emelésnek köszönhetően jövőre tovább javulhat.

Noha az átlagos inflációnk is magasabb volt, határozottan nőtt a valós vásárlóerő, ugyanis míg a bérek a 2,5-szeresükre nőttek, az árak meg sem duplázódtak az elmúlt évtizedben

 – értékelt Simkus.

A  Bloomberg elemzői szerint valóban gyorsult a balti országok felzárkózása Európa gazdagabb részéhez, de a további út rögös, ugyanis a térségben az átlagos infláció még jövőre is két számjegyű maradhat, ami erodálhatja a vásárlóerő növekedését.

Midsection Of Man Using Mobile Phone, no money, inflation, expensive life, infláció,
Fotó: Alexandra Troyan / EyeEm / Getty Images

Idehaza megkönnyebbülést hozhat 2023

Egyelőre folytatódik az átárazódás, az ősszel és a tél első felében az élelmiszerek ára tovább emelkedhet – mondta a VG-nek az ING vezető elemzője. Virovácz Péter szerint a fogyasztói árindex a balti országokra jellemző 25 százalék körüli értéknél alacsonyabb maradhat, a szeptemberi 20,1 százalékos árindex februárban 22 százalék fölött tetőzhet, összességében az árindex növekedésének döntő részén túl vagyunk.  
 

Bizonyosan csökkennek ősszel a reálbérek, már augusztusban is csak 1 százalékkal nőttek, a pénztárgépekből befolyó adatok a magyar gazdaság fékeződésére utalnak 

– tette hozzá. 
 

Összességében rövid távú sokkról beszélünk, az infláció jó eséllyel egy év múlva ismét egy számjegyű lesz, tehát a mostani helyzet a magyar gazdaság potenciális növekedési ütemét nem igazán csökkenti. 

– hangsúlyozta.

A hosszabb távú növekedést a beruházások esetleges csökkenésén keresztül szinte kizárólag a magas kamatszint veszélyeztetheti. Az ING vezető elemzője szerint sok a bizonytalanság, de a forint is inkább erősödhet. A Brüsszellel folyó vita megoldódása az év végén, illetve az energiaválság miatti bizonytalanság tél végi elmúltával megjelenhetnek a vásárlók a piacon. 

 

Túlórára kényszerítheti a magyarokat az infláció
 

Míg Nyugat-Európában a magas infláció ellenére inkább lemondanak a túlóráról az ottani munkavállalók, addig Magyarországon pont a túlóra lehet a megoldás a drasztikus áremelkedésekre, amennyiben el akarják kerülni, hogy teljesen elértéktelenedjen a fizetésük. Bár ennek is megvan az ára, az egészség és a magánélet láthatja a kárát a rendes munkaidőn túl vállalt feladatoknak.