Az alacsonyabb kereseti kategóriákban biztosan lesz olyan hatása a magas inflációnak, hogy a munkavállalók többet akarnak túlórázni és ez a cégeknek is egy opció lesz a béremelésre. Ahol viszont csökkennek a megrendelések és a bevételek, ott erre nem lesz erre lehetőség – vázolta a VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője. A szakembert azután kérdeztük a drasztikus áremelkedések munkavállalásra gyakorolt következményeiről, miután a 26 éve nem látott drágulás miatt érezhetően nő az elégedetlenség a hazai dolgozók körében, sőt, a sztrájkfenyegetés is egyre gyakoribb.

Desperate,Office,Worker,Overwhelmed,With,Paperwork,,She,Is,Asking,Help
Fotó: Shutterstock

A tanárok polgári engedetlensége után csak az elmúlt egy hét fejleménye a debreceni Teva gyógyszergyár, a Volánbusz dolgozóinak tüntetése, a legtovább pedig a fővárosi kukások mentek, akik vadsztrájkba kezdett magasabb bért követelve.

A jelenség ugyanakkor nem magyar specifikum, Európa-szerte mozgolódnak a munkavállalók, a magas inflációra mindenki próbál valamilyen megoldást találni. Legutóbb egy brit kutatás kimutatta, hogy a szigetországban a munkavállalók körében a „csendes leszokás” trendje van kialakulóban, azaz csak teljesítik a munkaköri feladataikat, nem túlóráznak, annak ellenére, hogy az áremelkedések már ott is meghaladták a tíz százalékot. 

Pluszmunkákat vállalnak az amerikaiak a magas infláció miatt

Gyakori, hogy a heti 40 órás főállás mellett még 20 órát dolgoznak máshol vagy saját munkahelyükön pluszműszakban az amerikai munkavállalók.

Magyarországon viszont merőben más helyzetben vannak a munkavállalók, mind anyagi, mind életkörülményeiket tekintve, emiatt a túlóra is egy opció lehet a számukra, amennyiben el akarják kerülni, hogy a fizetésük elveszítse a reálértékét.

Bár ez sem egyértelmű, Karácsony Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúly például a fiatalabb korosztályoknak fontosabb lett, így ők jellemzően kevéssé nyitottak a túlórázásra, ahogy például a családosok korábban sem vállaltak szívesen. A szakember kitért a 2018 decemberében elfogadott magyar túlóratörvényre, amelyről úgy vélekedett, hogy alapvetően óvatosan bánnak vele a munkaadók, ugyanis a kötelező túlóra növeli a fluktuációt, a maximális keret kihasználása pedig a maradók egészségére és munkahatékonyságára van rossz hatással.  Szerinte a gyárakban betanított munkát végző harmadik országbeliek (ukrán, fülöp-szigeteki, indonéz, mongol) sok túlórát vállalnak. 

Ők azért jöttek Magyarországra, hogy minél több pénzt keressenek

– fogalmazott a szakember.

Foglalkoztatottak száma
 

Másik oldalról viszont, ahol az energiaválság vagy a megrendelések hiánya következtében a normális üzemmenet fenntartása is komoly nehézségekbe ütközik, ott a legkisebb probléma a dolgozói elégedetlenség kezelése. A gazdasági nehézségek miatt a munkanélküliség ismét megjelenhet a következő hónapokban, ez pedig a munkavállalók alkupozícióját és esélyét a magasabb bérért folytatott harcban jelentősen csökkentheti.

 Vannak már példák leépítésekre

– jelezte Karácsony Zoltán, aki beszámolt arról is, továbbra is magas szinten 45 ezernél az Állásportál.hu-n szemlézett állások száma, egyelőre általánosságban nem jellemző, hogy tömeges elbocsátások kezdődtek volna. Szerinte több felmérés és a saját tapasztalatuk is azt mutatja, hogy a munkaadók nehezen válnak meg a munkavállalóktól, most azt gondolják át, hogyan lehet leépítés nélkül költséget csökkenteni. 

A létszámot újraépíteni ugyanis sokkal nehezebb és költségesebb

 – magyarázta HR Portál szakértője.