Az alacsonyabb kereseti kategóriákban biztosan lesz olyan hatása a magas inflációnak, hogy a munkavállalók többet akarnak túlórázni és ez a cégeknek is egy opció lesz a béremelésre. Ahol viszont csökkennek a megrendelések és a bevételek, ott erre nem lesz erre lehetőség – vázolta a VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője. A szakembert azután kérdeztük a drasztikus áremelkedések munkavállalásra gyakorolt következményeiről, miután a 26 éve nem látott drágulás miatt érezhetően nő az elégedetlenség a hazai dolgozók körében, sőt, a sztrájkfenyegetés is egyre gyakoribb.
A tanárok polgári engedetlensége után csak az elmúlt egy hét fejleménye a debreceni Teva gyógyszergyár, a Volánbusz dolgozóinak tüntetése, a legtovább pedig a fővárosi kukások mentek, akik vadsztrájkba kezdett magasabb bért követelve.
A jelenség ugyanakkor nem magyar specifikum, Európa-szerte mozgolódnak a munkavállalók, a magas inflációra mindenki próbál valamilyen megoldást találni. Legutóbb egy brit kutatás kimutatta, hogy a szigetországban a munkavállalók körében a „csendes leszokás” trendje van kialakulóban, azaz csak teljesítik a munkaköri feladataikat, nem túlóráznak, annak ellenére, hogy az áremelkedések már ott is meghaladták a tíz százalékot.
Pluszmunkákat vállalnak az amerikaiak a magas miattGyakori, hogy a heti 40 órás főállás mellett még 20 órát dolgoznak máshol vagy saját munkahelyükön pluszműszakban az amerikai munkavállalók. |
Magyarországon viszont merőben más helyzetben vannak a munkavállalók, mind anyagi, mind életkörülményeiket tekintve, emiatt a túlóra is egy opció lehet a számukra, amennyiben el akarják kerülni, hogy a fizetésük elveszítse a reálértékét.
Bár ez sem egyértelmű, Karácsony Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúly például a fiatalabb korosztályoknak fontosabb lett, így ők jellemzően kevéssé nyitottak a túlórázásra, ahogy például a családosok korábban sem vállaltak szívesen. A szakember kitért a 2018 decemberében elfogadott magyar túlóratörvényre, amelyről úgy vélekedett, hogy alapvetően óvatosan bánnak vele a munkaadók, ugyanis a kötelező túlóra növeli a fluktuációt, a maximális keret kihasználása pedig a maradók egészségére és munkahatékonyságára van rossz hatással. Szerinte a gyárakban betanított munkát végző harmadik országbeliek (ukrán, fülöp-szigeteki, indonéz, mongol) sok túlórát vállalnak.
Ők azért jöttek Magyarországra, hogy minél több pénzt keressenek
– fogalmazott a szakember.
Másik oldalról viszont, ahol az vagy a megrendelések hiánya következtében a normális üzemmenet fenntartása is komoly nehézségekbe ütközik, ott a legkisebb probléma a dolgozói elégedetlenség kezelése. A gazdasági nehézségek miatt a ismét megjelenhet a következő hónapokban, ez pedig a munkavállalók alkupozícióját és esélyét a magasabb bérért folytatott harcban jelentősen csökkentheti.
Vannak már példák leépítésekre
– jelezte Karácsony Zoltán, aki beszámolt arról is, továbbra is magas szinten 45 ezernél az Állásportál.hu-n szemlézett állások száma, egyelőre általánosságban nem jellemző, hogy tömeges elbocsátások kezdődtek volna. Szerinte több felmérés és a saját tapasztalatuk is azt mutatja, hogy a munkaadók nehezen válnak meg a munkavállalóktól, most azt gondolják át, hogyan lehet leépítés nélkül költséget csökkenteni.
A létszámot újraépíteni ugyanis sokkal nehezebb és költségesebb
– magyarázta HR Portál szakértője.
