BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ilyen még nem volt: most tizenöt EU-tagállam akarja megvédeni a magyar gyerekeket

Az utolsó pillanatban az Európai Unió két legnagyobb tagállama, Franciaország és Németország is csatlakozott a gyermekvédelmi törvény miatt indított magyar kormány elleni perhez. A perközösség növekedéséért kampányoló LMBTQ+ érdekvédő szervezet, a Forbidden Colors ügyvezető igazgatója szerint Orbán Viktor a gyakorlatban az EU-n kívülre pozicionálja Magyarországot.

„Ez nem Brüsszel–Budapest-ellentét, hiszen az Európai Unió többsége áll szemben Orbán Viktorral és kormányával, amely gyakorlatilag elszigetelődött” – hangzott el az EU-s ügyekkel foglalkozó szakhonlap, az Euractiv podcastjében. A beszélgetés témája a köznyelvben gyermekvédelmiként ismert törvény kapcsán indított per volt, amelyhez a határidőig Franciaországgal és Németországgal együtt 15 EU-tagország csatlakozott, ennyi pedig még sosem állt össze egy másik tagállammal szemben.

Close,Up,Compassionate,Young,Foster,Parent,Holding,Hands,Of,Little
Fotó: Shutterstock

A podcastben meginterjúvolt Rémy Bonny, a Forbidden Colors nevű LGBTQ+ érdekvédő szervezet ügyvezető igazgatója kijelentette: 

Átmásolták és beillesztették a 2013-ban Oroszországban hozott törvényt, úgyhogy tisztán látszik, hogy Orbán Viktor milyen kottából játszik.

Véleménye szerint ezzel a jogszabállyal Orbán Viktor a gyakorlatban az EU-n kívülre pozicionálja Magyarországot.

Miről is van szó?

Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről és egyes gyermekek védelmét szolgáló törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. számú, a köznyelvben gyermekvédelmiként rögzült törvényt. 

„Tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti” – ezt az utolsó pillanatban bekerült, diszkriminatívnak vélt passzust támadja a nemzetközi közösség, 

az Európai Bizottság 2021. július 15-én közölte is, hogy kötelezettségszegési eljárást indít miatta. 

Az EB szerint ugyanis a törvény sérti az audiovizuális médiaszolgáltatásokról, az e-kereskedelemről szóló EU-s jogot, a szolgáltatási irányelvet, továbbá az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és az információszabadság, a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a megkülönböztetés tilalmához való jogot, az Európai Unió alapokmányának 2-es cikkelyét.

A magyar kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalások után az EB 2022. július 15-én emelt a téten, bejelentette, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszi, erre december 19-én került sor.

Olaszország a nagy kimaradó

A Forbidden Colors a demokratikus értékek és emberi jogok védelmére szakosodott Reclaim és a magyarországi Háttér Társaság segítségével azóta toborozta a támogatókat, akik létszáma az idén április 6-i határidőre 15 EU-tagországosra bővült: Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Francia-, Görög- és Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia.

Ehhez tette hozzá a podcastben Rémy Bonny: „Az első és legfontosabb, hogy megmutassuk, hogy az LGBTQ+-közösség jogai a részét képezik az Európai Uniónak, a második, hogy megtörjük Orbán Viktor narratíváját, miszerint Brüsszel áll szemben Budapesttel, mert nem így van, hiszen tizenöt EU-tagállam alkotja e perközösséget.”

Mindeközben viszont Varga Judit igazságügyi miniszter arról számolt be, hogy ellenkérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, és „el fognak menni a falig”.

Az EU-tagállamok közül az első csatlakozó Belgium volt, míg az utolsók közé tartozott Finnország és Svédország, amelyek a NATO-csatlakozásaik miatt is ütköztek a magyar kormánnyal, illetve az unió két legnagyobb állama, Franciaország és Németország, amelyekről a határidő közeledtekor úgy tűnt, szintén nem lesznek részesei a perközösségnek, ám végül csatlakoztak.

Kimaradt ugyanakkor Olaszország, ahol a 2021-ben hatalomra kerülő Giorgia Meloni vezette kormány ellentétes álláspontra helyezkedett az előző kormányéhoz képest, és nem pártolja a pert.

A Háttér Társaság közleménye szerint eddig a legtöbb, öt tagállam a Lengyelország ellen a bírák függetlenségét és a jogállamiságot sértő fegyelmi rendszer miatt indított kötelezettségszegési eljárásban csatlakozott, a gyermekvédelmi törvénnyel szembeni EU-s fellépést viszont háromszor annyian támogatják, ráadásul történetében először az Európai Parlament is beavatkozott.

Pont a magyar EU-elnökségre születhet döntés

Az Euractiv mostani podcastje szerint a következő két hónapban a tagállamok benyújtják az írásos észrevételeiket, és valószínűleg az év vége felé kezdődhetnek a szóbeli meghallgatások. A jövő év első felére várható döntés, ami azért is érdekes, mert az első fél évben Belgium, a másodikban viszont Magyarország tölti be az EU soros elnökségét.

Rémy Bonny hozzátette: nem azért perelnek, hogy támadják Magyarországot, hanem épp ellenkezőleg, „a tizenöt tagállam szeretné megvédeni Magyarországot, az LGBTQ+-közösséget és a magyar gyerekeket”.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.