A szakadék szélén a román gazdaság, idő kérdése a megszorítások bejelentése
Miközben a közvélemény a vasárnapi elnökválasztás második fordulójával van elfoglalva Romániában, ahol hétfőtől teljes politikai fordulat jöhet, a gazdaság egyre jobban csúszik le a lejtőn. Ha nem lenne elég, hogy 2025 első negyedévében csak stagnált negyedéves alapon a növekedés, április végén a keleti szomszédunk költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami egyértelműen romlást mutat az előző hónaphoz képest, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott, írja a Krónika Online.
Román gazdaság: megszorítások után újabb megszorítások?
Emiatt elemzők szerint elkerülhetetlenné vált, hogy a kormány további intézkedéseket hozzon a hiány lefaragása érdekében. Magyarul: megszorítások nélkül nem fog menni. Az erdélyi magyar lap szerint az áprilisi adat annak fényében lehangoló, hogy egy évvel korábban a költségvetés hiánya a bruttó hazai termék 2,7 százalékán állt.
Azaz hiába lépett életbe január elején egy megszorítócsomag, ami tartalmazta a nyugdíjak és a bérek befagyasztását, ez sem volt elég arra, hogy kordában tartsa a korábban elszálló költségvetést.
Tavaly Romániában választási szuperév volt, összesen négy választást bonyolítottak le 12 hónap leforgása alatt. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor bőkezűek a politikusok, de az azért mégis meglepő, hogy ennyire: ugyanis a román államháztartási hiánya a GDP 9 százalékára emelkedett, ami messze a legmagasabb volt a 27 tagú Európai Unióban. A választás szuperévnek pedig meg is lett a böjtje, a decemberben megalakuló régi-új kabinet első dolga volt a megszorítások bejelentése.
Tehát az idei hiányadatokban már ez is megjelenik. Másrészről mindezt jelenti, hogy Bukarestnek aligha sikerül tartania az Európai Bizottsággal egyeztetett hétéves tervnek az idei évre vonatkozó vállalását, ami szerint 2025-ben 7 százalék alá szorítja vissza a költségvetés hiányát. A nehéz költségvetési helyzet azt jelenti, hogy a leendő kormánynak gyorsan kell cselekednie az államháztartás stabilizálása érdekében, és számos elemző szerint a legvalószínűbb, hogy egy esetleges adóemelés már a döntést követő hónaptól életbe lép, állapítja meg a Krónika.
Az Profit.ro újságírója szerint az egyik hónapról a másikra könnyen emelhető adónem az áfa és a jövedéki adók. Az áfa esetében pedig már régóta rebesgetik, hogy az általános kulcs akár két százalékponttal, 19 százalékról 21 százalékra emelkedhet.
A választások eredményétől függetlenül a hiányt csökkenteni kell, és valószínűleg csökkenteni is fogják, mert ellenkező esetben a finanszírozási költségek jelentősen emelkedhetnek. Meggyőző költségvetési csomag nélkül véleményünk szerint jelentős az ország leminősítésének valószínűsége
– értékelt a Profit.ro megkeresésére Ștefan Posea, az ING Bank Románia közgazdásza, aki szerint gyors változtatás nélkül idén is 9 százalék körül alakulhat a költségvetés hiánya.
A befektetők is aggódnak Romániában
Nem csak a költségvetés állapota vált ki aggodalmat, hogy várható politikai fordulat gazdasági következményei. Óriási hullámokat vert a román elnökválasztás első fordulója is, amelyben a szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredményt ért el. A hírre másnap hétfő reggel rögtön mínuszban nyitott a bukaresti tőzsde, majd a befektetői aggodalmak hatására aznap besült a román kötvényaukció is. Hogy teljessé váljon a zűrzavar, Marcel Coilacu miniszterelnök bejelentette a lemondását. A káosz hatására a román fizetőeszköz, a lej jelentősen gyengült, csak a központi bankon múlt, hogy nem zakózott nagyot. Igaz, ehhez az is kellett, hogy 6-8 milliárd eurót elégessen és a le vásárlásával támogassa meg az árfolyamot.
Ezek után már nem meglepő, hogy az amerikai befektetők küldtek kemény üzenetet a románoknak. Az amerikai cégeket tömörítő amerikai–román kereskedelmi kamara múlt pénteken kiadott közleményében a befektetői bizalom helyreállását és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta.
A választások elmúlnak, de a gazdaságnak talpon kell maradnia. Románia már évek óta egymást átfedő válságokkal küzd, amelyek hatalmas költségvetési nyomást, jelentősen romló befektetési klímát eredményeztek, és a kilátás, hogy a befektetésre nem ajánlott országok, azaz a bóvli kategóriájába sorolják vissza, közelebb van, mint valaha
– állítja a kereskedelmi kamara. Az AmCham hangsúlyozza, hogy „olyan ponton vagyunk, ahol már nem halogathatjuk tovább a valódi reformokat”, és Románia nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az európai forrásokat.
A makrogazdasági fundamentumok folyamatos romlását tehát a befektetők sem nézik jó szemmel. A Fitch Ratings december közepén rontotta le a román szuverén adósosztályzat kilátását a legalacsonyabb befektetési kategóriának számító BBB szintre, ezzel egyetlen fokozatra került a bóvli kategóriától. Ha nem sikerül javítania a közgazdálkodás helyzetén, hamarosan már a befektetők is elfordulhatnak az országtól, ami további károkat okozhat.
Nagyon rossz a gazdasági hangulat
Romániában nemcsak az államháztartással vannak bajok, a gazdaság is lényegében megbicsaklott: választási szuperév és osztozkodás ide vagy oda, tavaly az 1 százalékot sem érte el a növekedés, és előrejelzések szerint alig lesz jobb a helyzet 2025-ben. A nagy elemzőházak jellemzően 1,5 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulálnak. Az első negyedévben ugyan 0,5 százalékkal növekedett a GDP, de negyedéves alapon stagnált.
Azaz hiába költött el a költségvetésből a román kormány horribilis összegeket, ebből alig csapódott le valami a gazdaságban, és ez lehet a magyarázata annak, hogy miért elégedetlenek a románok, és miért tudott a semmiből előtűnni a „román Trump”.
Keleti szomszédunkban azok után robbant ki belpolitikai válság, hogy az alkotmánybíróság öt nappal az elnökválasztást követően egy az egyben megsemmisítette az első forduló eredményét. Úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy az oroszok beavatkoztak Colin Georgescu szélsőjobboldali politikus oldalán a romániai választásokba.
A román csoda mögött masszív eladósodás áll
Románia az elmúlt évtized egyik gazdasági nyertese, ami kétségtelenül a magyarok kárára történt: míg 2011-ben Magyarország az uniós vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 67 százalékán állt, addig Románia jóval hátrébb indult, az 55 százalékos szintről, 2023-ra viszont eltűnt ez a különbség. Sőt, a mai 78 százalékával egy hajszálnyival előttünk áll (77 százalék) fejlettségben.
A román fejlődést jól mutatja, hogy az uniós csatlakozáskor még a második legszegényebb tagállamnak számító ország ma már fejlettebbnek számít, mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia. Ám mielőtt valami gazdasági csodát látnánk a jelenség hátterében, valójában masszív eladósodás látható a teljesítmény mögött.
Az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 és 2023 között 19 553 milliárd forintról 48 858 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt,
Romániában ez idő alatt megtízszereződött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.