Földrajzi elhelyezkedésünkből fakadóan a magyar közéletben kétfajta viszonyítási pont létezik, ami évtizedek, esetleg évszázadok óta nagyban meghatározza a gondolkodásunkat. Az egyik Ausztria, akit mindig utol akarunk érni, már vagy kétszáz éve teljesen eredménytelenül. A másik Románia, akivel kapcsolatban pedig az az elvárásunk, hogy sose érjen utol minket. Talán épp ezért mellbevágó sokaknak az a pillanat, amikor az unió statisztikai hivatala közölte, hogy Románia az elmúlt évtized erőteljes növekedésének köszönhetően már azonos fejlettséggel bír, mint Magyarország.
Hogy számszerűsítsük: míg 2011-ben Magyaroroszág az uniós vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó 67 százalékán állt, addig Románia jóval hátrébb indult, az 55 százalékos szintről,
2022-re viszont eltűnt ez a különbség, így ma mindkét ország azonos, 76 százalékos szinten helyezkedik el.
A román fejlődést jól mutatja, hogy az uniós csatlakozáskor még a második legszegényebb tagállamnak számító ország ma már fejlettebbnek számít, mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia, hovatovább ott liheg az 1986 óta uniós tag Portugália nyakán. Ám mielőtt valami gazdasági csodát látnánk a jelenség mögött, érdemes jobban szemügyre venni a háttérben zajló folyamatokat.
Az unióban is egyedülálló eladósodást produkált Románia
Amíg az köztudomású, hogy Magyarország a régió egyik legeladósodottabb országa, gyakorlatilag az 1980-es évek óta, addig Romániáról ez a legkevésbé sem volt elmondható. Ceausescu-rendszer egyik hagyatéka volt a nulla államadósság, aminek leginkább a társadalom látta kárát, tömeges szegénységbe taszítva milliókat. Másik oldalról viszont ez jelentette az elmúlt évtizedek növekedési tartalékát. Így már le is hull a lepel a nagy román csodáról:
az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 óta 19 553 milliárd forintról 48 834 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt, Romániában ez idő alatt megtízszereződött, az akkori 66 milliárd lejről 2022-re 665 milliárd lejre. Ekkora adósságnövekedést senki nem produkált az unióban.
Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, itt is az látható, hogy hiába volt erőteljes a azzal együtt sem tudták kinőni az adósságot, amely 2008-ben még a GDP 12,3 százalékát tette ki, 2022-ben már 47,2 százalékát. Mindez azért lényeges, mert mi úgy tudtunk növekedni – bár alacsonyabb ütemben, mint a románok –, hogy közben sikerült lefaragni az adósságunkból 15 százalékpontot a 2019-ig terjedő időszakban. Ennek is tudható be, hogy a korábbi négyszeres-ötszörös különbség, ami a román és a magyar adósságmutató között volt, fokozatosan eltűnt, és 25 százalékosra olvadt (a magyar államadósság 2022-ben 73,9 százalék volt). A román kormány túlköltekezéseknek pedig meg is lett a következménye, ugyanis már a koronavírus-járvány előtt túlzottdeficit-eljárást indított az Bukarest ellen.
Több millió román munkavállaló Nyugaton, óriási összegeket utalnak haza
A másik tényező, ami magyarázza a magasabb román növekedést, az a több millió román munkavállaló, akik már a 90-es években elhagyták az országot. Ennek következménye, hogy ma már romániai lakosság 69 százalékának van külföldön dolgozó rokona.
Csak Spanyolországban és Olaszországban mintegy kétmillióan, de Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban is több százezren dolgoznak.
Az, hogy ennyien élnek külföldön, az ország pénzügyi számláiban is nyomot hagy, ami nélkül valószínűleg a román kormányok is nagy bajban lennének: például 2020-ban 3,4 milliárd eurót, azaz mintegy 1200 milliárdot utaltak haza a román vendégmunkások, ami közel tízszerese volt a hasonló magyar utalások (150 milliárd) értékének. A román nemzeti bank adatai szerint 2005 óta 69 milliárd eurót pumpáltak a román gazdaságba a külföldön élő vendégmunkások, akik nagyban hozzájárultak az ország gazdasági fejlődéséhez.
Még mindig magasabbak a magyar bérek
Bár többször elhangzik a hazai sajtóban, hogy a román bérek a magyarok kereseténél is magasabban vannak, a két ország statisztikai hivatala szerint ez biztosan nem így van: míg nálunk a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 389 ezer forint volt 2023 októberében, addig Romániában 4692 lej, azaz 356 ezer forint. Ahogy a nettója is alacsonyabb keleti szomszédunknál, ahol 159 ezer forint a legkisebb keresetűek bére. A szegénységi adatok alapján is jobb helyzetben van hazánk: 2022-ben a szegények aránya 18,4 százalékot tett ki Magyarországon, szemben Romániával, ott ez az arány 34,4 százalék volt.
