Leépít a luxusipar egyik fellegvára, az új vezér a Guccit sem kíméli
Radikálisan új és hatékony stratégiára van szüksége az elsősorban a Gucci márkáról ismert francia luxusipari gigásznak, a Keringnek. Ezt Luca de Meo, a szeptemberben kinevezett új vezérigazgató szögezte le, egyszersmind felvázolta a lehetséges kitörési pontokat, amelyek feltárásával ismét dinamikus és fenntartható növekedési pályára lehet állítani a Keringet.
A Carlos Ghosn Renault-vezérrel jellemzett, válságokkal is terhelt korszakot a francia autógyártónál lezáró és a céget egyenesbe hozó Luca de Meo a Keringnél is látványos eredményeket szeretne felmutatni. S hogy a befektetők megmentőként bíznak benne, azt markánsan jelzi a részvényárfolyam 75 százalékos megugrása a kinevezése óta eltelt időszakban.
Kulcskérdés a krónikus Gucci-függés csökkentése
A megelőlegezett bizalom elsősorban De Meo személyének és szakmai múltjának köszönhető, az új alapokra helyeződő stratégia megítélése még kérdéses, mivel a vállalatcsoporton belüli egyeztetések után csak jövő tavasszal tárják a befektetők elé. Mindenesetre a fő vonalakat már felvázolták, ebben meghatározó lépésnek számít, hogy csökkentsék vezető márkájuktól, a Guccitól való krónikus függésüket.
Emellett ki kell aknázniuk az egyes márkák közötti szinergiákat, fejleszteni az elhanyagoltabb brandjeiket, s az egész vállalatcsoportot karcsúsítaniuk kell, mert már túl nagyra nőtt a hatékony és a profitszempontokat szem előtt tartó menedzseléshez. A kiskereskedelmi hálózat leépítése és az árstratégia újragondolása is napirenden van, a tavaly bezárt 55 üzletet újabbak követhetik.
Fel kell hagyniuk azzal a gyakorlattal is, hogy folyamatos áremelésekkel próbálják kompenzálni növekvő költségeiket, mivel ez egyértelműen a kereslet rovására megy. Mindezt a Reuters birtokába került, a felső vezetőknek kiküldött belső feljegyzés tartalmazza.
Szerények maradunk, az a célunk, hogy öt-tíz éven belül a luxusipar erős bástyájává váljunk
– jelezte De Meo az üzenetben, amiből arra lehet következtetni, hogy ez az időszak az építkezésé lesz, annak minden nehézségével együtt. A cégvezető nem akar túl nagy nyomást helyezni a kollektívára, mégis szűk határidőt, mindössze másfél évet szabott arra, hogy valamennyi márkájukat növekedési pályára állítsák, s újabb másfél évet engedélyez ahhoz, hogy e mellé a tőlük elvárt kiemelkedő pénzügyi teljesítményt fel tudják mutatni.
Csökkenő forgalom, veszélyeztetett luxusmárkák
A Keringnek van mire szerénynek lennie, hiszen amíg az utóbbi években a luxusipar globális piacvezetője, a szintén francia LVM konszern első számú potenciális kihívójaként emlegették, addig eladásai lejtőre álltak, a Gucci forgalmát például – százalékban mérten – két számjegyű csökkenés jellemezte. A Gucci a Kering bevételeinek 44 százalékát szállította tavaly, s a többi luxusdivatmárka, köztük
- a Brioni,
- az Yves Saint Laurent,
- a Balenciaga,
- a Bottega Veneta,
- a Lindberg,
- az Alexander McQueen,
- a Boucheron
- és a Dodo
nem képesek felnőni hozzá. De Meo nem kertelt, a gyengén teljesítő márkáktól készek megválni, hogy pénzt szerezzenek a többi brand fejlesztéséhez. A veszélyeztetett márkák között az öltönygyártó Brionit és a veszteséges Alexander McQueent emlegetik a vállalat környékén.
A csoport ékszerüzletága is gyengén muzsikál, legalábbis az LVMH-hoz és a Richemont-hoz képest, így itt szinergiákat érdemes keresni De Meo szerint. Nem keresnek már ilyeneket az illatszeriparban, amelyből gyakorlatilag kiszállt a Kering, miután október közepén
4,7 milliárd euróért átadta parfümjeinek licenceit és 50 évre szóló hasznosítási jogait a L’Orealnak,
amely ezzel tovább növelte piacvezetői pozícióját a szépségipar ezen dinamikusan fejlődő ágában. A L’Oreal a Gucci, a Balenciaga és a Bottega Veneta illatszerek mellett hozzájutott a Creedhez is, amelyért 2023-ban még 3,5 milliárd eurót is hajlandó volt kiadni a Kering.
Ez méretes baklövés volt, az 500 dolláros üvegcsékben árult Aventus prémiumillatszerek forgalma nem igazolta vissza a vételárat, viszont rendesen eladósította a Keringet, s elsősorban emiatt volt szükség az üzletág értékesítésére.
Az említett márkák, köztük az Aventus is, jó kezekben lesznek a L’Orealnál, a cég tavalyi árbevételének 13,7 százalékát, nagyjából 6 milliárd eurót tett ki az illatszerek forgalmazása, ezzel mintegy 16 százalékos részesedéssel rendelkezik a világpiacon.
