Nincs alternatív vezeték

A Kaszpi-tenger térségében nem a földgázvagyon feltárása és kitermelése okozza a fő gondot, hanem elszállítása és értékesítése. Az új vezetékekre még hosszú éveket kell várni, így Oroszország felvevőpiacként és tranzitországként egyaránt meghatározó szerepet játszhat -- jelentette a Reuters a londoni olajkonferenciára hivatkozva.
A régió legnagyobb gázvagyona -- 20 ezer milliárd köbméter -- Türkmenisztánban található, amelynek kitermelése már folyik. A szomszédos Kazahsztán készleteit összesen 3000 milliárd köbméterre becsülik, ebből 750 milliárdot rejt a feltárás alatt álló karacsaganaki mező. A Kaszpi-tenger túloldalán felfedezett új azeri mező, Sah Deniz készletei is elérhetik az 1000 milliárd köbmétert.
A Szovjetunió szétesése után függetlenné vált három országban ambiciózus tervek születtek az Oroszországot megkerülő földgázvezetékek építésére. Ám megvalósulásuk rövid távon aligha várható a belső ellentétek, valamint a költséges beruházások megtérülésével kapcsolatos kételyek miatt.
Így egyelőre Oroszország jelenti a biztos "kiutat". Egy tavalyi megállapodás szerint Türkmenisztán az idén 30 milliárd köbméter gázt szállít a Gazpromnak. Ez a mennyiség évi tízmilliárddal nő majd, míg el nem éri a 60 milliárd köbmétert. Emellett -- Kazahsztánon és Oroszországon keresztül -- Ukrajnának is nagyobb mennyiségű gázt importál. Az idén 30 milliárd, a következő öt évben pedig összesen 250 milliárd köbmétert szállít keleti szomszédunknak. Feltéve persze, hogy Kijev tud fizetni. (Kazahsztán a Bloomberg híre szerint nemrég bejelentette, hogy a felgyűlt ukrán adósság miatt leállítja a gáztranzitot.)
A fenti hosszú távú szállítási szerződések erősen kétségessé teszik a türkmén földgázmezőktől a Kaszpi-tenger alatt egészen Törökországig tervezett TCGP-vezeték kiépítését.
Az azeri Sah Deniz mező és Törökország összekötésére irányuló gázvezetéktervet pedig az előrehaladottabb Blue Stream projekt veszélyezteti, amely az orosz (illetve a türkmén, később kazah) gázt a Fekete-tenger alatt kívánja ugyanoda eljuttatni.
Ráadásul Törökország romló gazdasági helyzete is mindinkább elbizonytalanítja az ottani gázpiac gyors felfutására spekuláló befektetőket. Ezen az sem változtat sokat, hogy Azerbajdzsán és Törökország már megkötött egy -- 2004-től számítva 15 évre szóló -- gázszállítási egyezményt.